A gazdagok és a szegények örökös harca a világirodalom nem egy remekében is feltűnik, de az azért elég gáz, hogy mára ott tartunk: aki gazdag, az kiszipolyozza a tömegeket, és vesszen!
Pedig azért ez így nagyon sántít. A gazdagok – persze a kivételektől eltekintve – azért tartanak ott, ahol, mert ismereteik és kapcsolataik lehetővé teszik ezt számukra. Ez kelthet visszatetszést is, de tény, hogy az út mindenki előtt nyitva áll.
Persze nem érthet minden ember a pénzügyekhez, vagy nem dolgozhat a bankszektorban, de felismerheti a piaci lukakat, és ügyesen helyezkedve be is töltheti azokat. Példának okáért egy jó villanyszerelő is lehet kifejezetten gazdag, ha olyan munkát ad ki a kezéből – és megtanulja a vállalkozáshoz szükséges ismereteket -, amikre büszke lehet, amikkel a vevők tökéletesen elégedettek.
Ugyanakkor a napokban egy elég érdekes – és erősen sántító – felmérés került napvilágra. A hitelességét megkérdőjelezni balgaság lenne, hiszen az IMF végezte 158 ország gazdasági adatait elemezve, így most már minden kétséget kizáróan hiteles az adat, elvégre egy pénzintézet miért is manipulálna bármilyen gazdasági adatot…
Mindenesetre a felmérésből kiderül, hogy ha a gazdagok gazdagodnak tovább, akkor nyílik az a bizonyos gazdasági olló, és ez végül negatívan befolyásolja a GDP alakulását. Míg fordított esetben, vagyis ha a szegényebb rétegek gazdagodnak valamennyire, akkor a GDP pozitív irányba tolódik el.
A felméréssel nincs is különösebb baj, és valószínűleg még igaza is van, hiszen a szegényebb réteg gazdagodása nagyobb fogyasztást eredményez, a gazdagok fogyasztása nem nő jelentősen csak azért, mert még több pénzük van. Mégis, egy ilyen felmérés komolya magyarázatok nélküli kilökése a sajtóba nagyon rossz folyamatokat indíthat el. Azt gondolhatják az emberek: a szegényebbeknek kell jobban élni, hogy az országnak jobb legyen, nosza, vegyük el a gazdagok pénzét, végül is az ő további gazdagodásuk csak árt az országnak.
Vagyis végül szinte a világon mindenhol előállhat az a helyzet, ami kicsiny hazánkban jellemző: ha valaki jobban él az átlagnál, akkor az biztosan korrupt, csaló, hazudik, és más embereken áttaposva keresi meg a pénzét. Nem arról van szó, hogy ne lennének ilyen emberek, hiszen senki nem vak, de ha általánosítás lesz a vége, akkor a tőke egyszerűen kivonul az országból, és nem lesz senki, aki segítene. Hiszen a gazdagok így is azok lesznek, és a vállalkozók is megvalósítják majd az álmukat, legfeljebb nem itthon. Í gazdaságélénkítő folyamatokhoz viszont ez a réteg is elengedhetetlen, szóval a vége – kisarkosítva persze – a szegények országa szemben a gazdagok országával.
Lényegében semmi sem változna, csak annyi, hogy a nagytőkések jelentősen nagy adóforintjai nem maradnának itthon. Persze sokan kimentenek pénzt, meg adót csalnak – hallom is a fröcsögő emberek hördüléseit -, de azért tény, hogy a gazdagabbak többet is fizetnek ki adóban. Ezért nem kell őket sajnálni, de tudni kell, ha elmennek, ha ennyit sem fizetnek, akkor a szociális szolgáltatások – amiket az állam éppen ezekből az adókból finanszíroz – még azon a szánalmas szinten sem lesznek, mint most.
Az IMF felmérése ugyan lehet, hogy valós adatokon alapszik, de ki kell hangsúlyozni, hogy nem az egyik oldal rombolásával, hanem a lehetőségek megteremtésével, és az élhető élet – munka, normális fizetés és normális, értékelhető szabadidő -, biztosításával kell kezdeni mindenki számára, aki ezt el akarja érni, és hajlandó tenni érte. Ez pedig az állam feladata, amihez szüksége is van minden adófillérre, ami befolyik a kasszába!