A minimálbér emelése egy össznépileg ünnepelt lépés volt, ám azzal sokan nem számoltak, hogy hogyan érinti majd ez a lépés a vállalkozásokat.

Dolgozó és dolgoztató

Az ellentét érhető, hiszen a munkavállaló célja, hogy minél többet keressen, a munkáltató célja pedig az, hogy maximalizálja a profitot. Igazán ez a kettő nem zárja ki egymást, hiszen egy jól megfizetett munkavállaló motivált és lojális, ami a cégnek is profitot termel.

Sajnos azonban tény, hogy hazánkban a minimálbérre bejelentett munkavállalók száma elég magas, így annak emelése – amivel együtt ugye az adóteher is növekszik – komoly kihívást jelent egyes ágazatoknak, és cégméreteknek. Nyilván, a nagyvállalatok, amelyek kevésbé érzik meg ennek az intézkedésnek a hatását, hiszen dolgozóiknak csupán nagyjából 15%-a dolgozik a szakmunkás minimálbérért. A kkv-k azonban sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, hiszen a középméretű vállalatoknál nagyjából 20, míg a kisvállalkozásoknál közel 30% a minimálbéres munkaerő aránya.

Segítség gyanánt a négy százalékpontos járulékcsökkentés sajnos érdemi segítséget nem jelent, így a kkv-k – amik egyébként a hazai piac közel felét teszik ki – igencsak nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen a többletköltséget ki kell gazdálkodniuk.

Pénz, motiváció és juttatások

Bár ez sovány vigasz, de a kkv-k esetében is arra kell törekedni, hogy a munkavállalók lehetőleg motiváltak legyenek, hiszen ha szívvel lélekkel csinálják a feladataikat, akkor a teljesítmény is jobb lesz, ezáltal pedig a profit is növelhető. Vagyis az elégedett alkalmazott jó esetben elégedett cégtulajdonost eredményez.

Ne legyünk naívak, hazánkban az igazi motiváló erő a pénz. Ezt nem is nagyon érdemes vitatni, de azért azzal is számolni kell, hogy az anyagiak nem jelentenek biztonságot. Az X, illetve az Y generáció munkastílusa már egészen más, számukra a pénz mellett már olyan tényezők is hangsúlyt kapnak, hogy a cég milyen egyéb juttatásokat kínál, illetve fontos szempont, hogy a munkaidőt/munkahelyet milyen rugalmassággal kezelik. Motiváláshoz tehát nem feltétlenül kell a bért maximalizálni. Érdemes beemelni a kalkulációba azokat a béren kívüli juttatásokat, melyek adómentesen adhatóak. Ezek között is komoly húzóerő lehet a lakhatási, illetve az utazási támogatás, vagy éppen a szabadidős programlehetőségek támogatása.

Azokban az ágazatokban, ahol erre lehetőség van, a távmunka is remek lehetőséget jelent. Nem feltétlenül jelenti ez a heti 5 nap távollétet, de már heti 1, vagy 2 nappal is komoly előnyünk lehet a munkavállalók szemszögéből a versenytársakkal szemben. Ráadásul ezzel pénzt is spórolhatunk – bár első körben mindenképpen beruházással jár -, hiszen az iroda rezsije kisebb lehet, illetve akár nem kell egy új kollégának teljes értékű munkaterületet biztosítanunk.

A sikerért sokat kell tenni

A siker elérése egy olyan vállalkozás esetében, ahol munkavállalók is vannak, minimum 50%-ban azok teljesítményétől függ. Erre pedig nincs jó hatással az az elterjedt nézet, hogy a munkavállaló a cégtulajdonos fizetett ellensége. A cél, hogy a munkatársaink szívesen, és lelkesen dolgozzanak velünk és együtt egy olyan helyen, ahol azt érzik, megbecsülik őket, mint embert is, és nem csak a szaktudásukat. Ezt elérni bár pénzbe kerül, de mindenképpen megtérülő befektetésről van szó, ami hosszabb távon azt is eredményezi, hogy a kkv-k számára sem jelent ekkora terhet egy minimálbéremelés. Ehhez persze időre is szüksége van, de a cél mindenképpen az, hogy a vállalkozás ne legyen kiszolgáltatva sem az adózási trendek változásának, sem a munkavállalók rossz közérzetének, hiszen ez akár a cég végét is jelentheti.