Nem egyszerű dolog egy céget létrehozni. Rengeteg utánajárás, nem kevés pénz, idő, és persze kreativitás. De ez nem riasztja vissza az embereket, és évente nagyjából 25-30 ezer új vállalkozás lép az üzleti élet porondjára.

A kilépés még nem is olyan nehéz, hiszen ha van elég pénz az indulási költségekre, és az ötlet jónak tűnik, akkor sokan ugranak fejest, hiszen csak jobb ez, mint reggel 9-től 5-ig melózni valaki másnak. Nos, a statisztika azért egy kicsit mást mutat.

Az induló vállalkozások egy része még az első év végét sem éri meg, de sokan kiesnek az 5 éves táv előtt. Sőt, 10 éves kort már csak a cégek mintegy 60 százaléka ér meg, amiben benne vannak azok a vállalkozások, melyek éppenbevételt termelnek, amelyek a megélhetésért küzdenek, és azok is, amik csak vannak, mert megszüntetni is költséges őket. Vagyis a helyzet nem kifejezetten rózsás, főleg ha azt is hozzátesszük, hogy a vállalkozások túlélési esélye egyre csak romlanak, évről évre többen mennek a süllyesztőbe.

A rendszer a hibás? Részben bizonyára, de azért az is el kell mondani, hogy nem lehetetlen a küldetés. Az évente alapított cégek mintegy 0.6%-a milliárdos vállalkozássá tornázza fel magát 5-10 éven belül. Ez erősen mutatja, hogy igen is lehetséges a vállalkozásunkból jól menő céget építeni, de messze nem egyszerű.

Az igazán szomorú az a tény, hogy a megszűnő cégek egy jó része megmenthető lenne, ha a tulajdonos még az alapítás előtt, vagy amikor érzi, hogy gondok lesznek, beszél szakemberrel! Ez hiábavaló kiadásnak tűnik, ezért sokan nem is vállalják be, és már meg is váltották a jegyüket a süllyesztőbe. Hiszen ha egy cég az indulási költségek címszóban csak a bejegyeztetési árral, és a kötelező törzstőkével számol, akkor vajmi kevés esélye van a piacon. A stabilitás elérése nem megy rögtön, idő kell hozzá, és ezt az időszakot bizony a tulajdonosnak kell megfinanszírozni, előre kell vele kalkulálni. Átlagosan elmondható, hogy egy cég egy teljes évi működési költségével érdemes rendelkezni, ha valamibe bele szeretnénk vágni.

Igen, ez azt jelenti, hogy le kell ülni, rá kell szánni az időt, és szépen tételesen végig venni, mire is kell költeni havonta, évente, ezeket összeadni, hozzávenni a nem tervezett kiadások lehetőségét, és így kell nekivágni az alapításnak. A tervezés azonban nem csak a pénzügyekre vonatkozik. Egy cég sikeressége nagyon nagyban azon múlik, mennyire alaposan és innovatívan van végig gondolva a kiindulási ötlet. A marketing, a reklám, a szövegezés, a pénzügy, a munkaerő, az irányítási rendszerek, a növekedés, a befektetők felkutatása, stb. a lista nem rövid, vagyis a tervezés szakasza sem nagyon fér bele egy reggeli gyors kévéba, és egy post-it lapra.

A másik, ami miatt sokan ugranak fejest egy elvetélt ötletbe, a szabadulni vágyás a munkahelytől. A vállalkozónak nincsen főnöke, vagyis szabad. Ez igaz, de az éremnek most is két oldala van!

Sokat lehet keresni – rengeteget kell dolgozni.

Nincs 8 órás munkarend – 24 órában, heti 7 napon, az év 365 napján a cégünket képviseljük, nincs megállás, nincs munkaidő vége.

Nem liheg a nyakunkba a főnök – a saját zsebünkre megy a játék, ha bukunk, akkor mi magunk fizetünk érte, nem a főnök.

Nyugodtabb, stresszmentesebb élet – karácsonykor, születésnapon, nyaraláskor is reagálni kell az üzleti megkeresésekre. Itt nincs megállás, nincs szünet, vagyis a stresszmentesség vágyálom.

Mindenképpen érdemes tehát kétszer, háromszor is végiggondolni, biztosan vállalkozni akarunk-e, és ha a válasz igen, akkor felkeresni olyan szakembert, aki ért hozzá, aki segíthet nekünk egy működőképes, a siker lehetőségét hordozó céget létrehozni. Sőt, a szakemberek segítsége a cég egész életén át hasznos, hiszen így kikerülhetünk olyan buktatókat, csapdákat, amit a „vén rókák” már jól ismernek, nekünk azonban teljesen ártalmatlannak tűnnek.