A hitelminősítőkkel kapcsolatosan sokaknak finoman szólva is vegyesek az érzéseik, hiszen egy kívülálló cég egy nagyon nehezen értelmezhető számítási rend alapján sorolja be az országot. Bár az ellenérzés nem ennek, hanem sokkal inkább a bóvli kategóriának köszönhető. Hiszen ki szeretné azt, aki megnehezíti a helyzetét az üzleti életben.

Pedig egy ilyen minősítés nehézségeket jelenthet, főleg azoknak, akik külföldi partnerekkel is dolgoznak. A mikro vállalkozások esetében a minősítés nem sok vizet zavart – legalábbis közvetlenül – de a kis és középvállalatok már erősen érezhetik a hatásait. A jó hír, hogy most egy kategóriával feljebb jutottunk, a rossz, hogy még mindig a bóvliban csücsülünk.

Az, hogy feljebb jussunk egy sor követelménynek kell megfelelni, melyek között nagy hangsúlyt kap az ország, a vállalatok illetve az emberek devizában mért adóssága, vagy éppen az államháztartási hiány. Ugyancsak fontos mérőszám a GDP emelkedése, és egy olyan részlet, mely a vállalkozásokat erősen érinti: a kiszámítható gazdasági környezet – írja az Index cikke is.

Ezzel pedig hadilábon állunk, még a próbálkozások ellenére is. sajnos hazánkban a törvények olyan útvesztőt hoztak létre, amiben nem hogy eligazodni nem lehet, de sokszor még az is kérdésessé válik, hogy egyáltalán benne vagyunk-e. Ennek köszönhetően sok a „csaló”, az „adókerülő” és más hasonló ember. Pedig a törvények rendbetétele sürgető, és hasznos, mert jelenleg ott tartunk, hogy nem csak a vállalkozók, illetve az általuk megbízott szakemberek nem értik minden pontját a rendelkezéseknek, hanem az adóhatóság is hadilábon áll az értelmezéssel.

A kormány szerencsére tesz lépéseket a helyzet javítására, hiszen ez most égetően szükséges, de ezzel még nem leszünk kint a vízből. Bár tény, hogy sokat segítene a helyzeten, ha a költségvetést valóban nem az utolsó pillanatban fogadnák el, ezzel egyszer már próbálkoztak, és a vége egy kabaréra hajazott. Az elfogadott számokat ugyanis egy gyors és határozott mozdulattal átírták, és a tervek, befektetési és üzleti elgondolások olyan sebességgel tűntek el az éterben, hogy szinte hallani lehetett azt.

A felminősítéshez azonban szükség lesz a helyzet javítására, sajnos azonban a lépés nem csak ezen múlik. A felminősítés természetesen nagyon jó akkor is, ha a gazdasági kiszámíthatóság nem javul, de Kánaán lenne, ha azzal együtt jönne létre. Az ország felvirágoztatása és helyzetének javítása ugyanis csak részben függ a multiktól. Tény, hogy ez a rész nem elhanyagolható, de az is tény, hogy a másik oldal, vagyis a hazai kkv-k versenyképességének javítása legalább akkora hangsúlyt kellene, hogy kapjon, hiszen az általuk mozgatott tőke felveszi a versenyt a multik világával. Ráadásul a kkv-k esetében sokkal képlékenyebb helyzetekkel találkozhatunk, a tárgyalási alapok rugalmasabbak, hiszen a piacon nem csak 50-100 vállalattal, hanem ennél jóval többel lehet számolni.

A helyzet javításához így a kormánynak meg kell tennie a lépéseket a kkv szektor felé is, mint ahogyan azt a bankszektor felé már megtette. Az egyeztetéssel a bankok különadójának kivezetéséről csalogatja a pénzintézeteket, ám a kisebb üzletek felé még sok olyan lépést tehet, mellyel azok helyzete javulhat. Sőt, jó néhány olyan lehetőség is akadna, mellyel a kkv-k helyzete ugrásszerűen javulna, a kormánynak pedig nem jelentene komolyabb megterhelést, de ehhez előbb a hazai kis és középvállalkozások jelentőségének helyes felismerésére lenne szükség