Olcsóbb a munkaerő, olcsóbb a foglalkoztatás, ami ugye mindenkinek jó. Illetve nem, hiszen a munkavállalóknak ez nem igazán jó, sőt, ha egy kicsit utánagondolunk, akkor a kkv-k számára sem annyira előnyös, mint azt elsőre gondolnánk.

A portfólió cikke szerint ráadásul abban a bolyban vagyunk, amiben csak hárman szerepelnek. Vagyis Görögországgal és Ciprussal karöltve csak hazánk mondhatja el magáról, hogy a bérek alacsonyabbak lettek. Igaz, ennek nem az az oka, hogy nem akarunk olyan sokat fizetni az embereknek, hanem főleg az infláció.

Tehát alacsonyabbak a bérek és a járulékok, mint 2008-ban voltak. Ez tökéletes a versenyképesség szempontjából, és persze a vállalkozók pénztárcáját is jól érinti a dolog. A kevesebb járulékot nem kell magyarázni, és a nagyobb cégeket is becsalogathatja az országba az olcsó munkaerő. Vagyis a helyzet abszolút nyertesei azok a cégek, akik nagyobb mennyiségben alkalmaznak szakképzetlen munkaerőt. Illetve még azok is jól járhatnak, akik az alacsonyabban képzett rétegből választják dolgozóikat.

És itt jön a hátulütő: az értelmiségi réteg már most is erős migrációt mutat. Ennek a lehető legegyszerűbb oka van: külföldön nem csak a bérük lesz magasabb, hanem annak vásárlóereje is, vagyis az ottani viszonyokhoz mérten is jól fognak keresni, hiszen megbecsülik a tudásukat. Ezt itthon is szeretnék megtenni, de az alacsony bérek alacsony vásárlóerőt jelentenek, amit pedig a bevételekre is hatással van. Így a hazai munkáltatók egyszerűen nem engedhetik meg maguknak azt, hogy olyan mértékben honorálják a képzett munkaerőt, ahogyan azt jónak látnák.

Hosszabb távon a nagyobb cégek tőkéje – amik az olcsó munkaerő miatt jönnek be – sokat javíthat az ország helyzetén, de nagyon oda kell figyelnie a vezetésnek - és persze a vállalkozóknak is – arra, hogy a munkabéreket megfelelő léptékben, és lehetőleg mielőbb emelje, illetve tegye lehetővé annak emelését. Ha ugyanis ez nem következik be, akkor erősebb lesz a hatása az „agy” kivándorlásának, vagyis a felsőoktatásba tolt milliárdokat a környező országok fogják kiélvezni. És ha valami nem térül meg, akkor azt leépítik, ez pedig olyan gödröt eredményezhet a magyar munkaerőpiacon, illetve a munkabérek alakulásában, amiből elképesztően drága lesz kimászni…

Főleg úgy, hogy a cafetéria rendszere is erősen megingott, ami ugyan egy másik lapra tartozik, de azért azt is el kell ismerni, hogy az ember huszon-egynéhány év (vagy akár több) tanulás után nem igazán szeretne ételjegyeket kapni a készpénz helyett. Így a vállalkozóknak marad a fejtörés: a magasan képzett kollegák bérét spórolják meg az alacsonyabban képzetteken, vagy a bevételt áldozzák fel a kifogástalan működés oltárán?