A vállalkozás nem kényszer - életforma.

Vállalkozástréner

Kell a kikapcsolódás, és a közösen elért eredmények ünneplése, hiszen ez nagy motiváló erő!

2015. november 26. - Vállalkozástréner

Közeleg az év vége, és ezzel együtt egy sor teendő, amikkel a cégvezetők néha nem számolnak. Itt jellemzően nem a kötelező részletekről van szó, mint az adók bevallása és fizetése, vagy más adminisztratív kötelezettség – bár ezekkel is sok helyen problémák vannak.

Az év utolsó felében a vállalkozások is megünneplik a karácsonyt, méghozzá jellemzően egy vacsora keretein belül. Sok cégvezető úgy tekint erre a szokásra, mint egy kötelezően beiktatandó rosszra. Pedig a céges rendezvények nagyon jó szolgálatot is tehetnek, hiszen motivációs, és csapatösszehozó erejük vitathatatlanul van. Ehhez azonban jól kell alkalmazni őket.

Mindenekelőtt érdemes tisztázni azt, hogy egy karácsonyi vacsora nem csak az evésről, és a karácsonyról kell, hogy szóljon. Az évértékelést is érdemes ekkorra időzíteni, hiszen végre kiszabadultunk az iroda fogságából, így egy kissé kötetlenebbűl beszélhetünk arról, amit jónak, vagy éppen rossznak tartottunk az év folyamán. Nagyon fontos az egyensúly, vagyis nem szabad, hogy a negatív események vigyék a prémet a beszédben, illetve az sem jó, ha egy órás értekezéssel készülünk. Tömören, kellemes hangvételben megemlíthetjük a jó és rossz dolgokat is, de ez nem egy olyan esemény legyen, amin a munkatársak úgy érzik, visszacsöppentek az irodába, és éppen fejmosást kapnak.

8033676-jfrokost.jpg

Motivációs eszközként akkor tekinthetünk egy ilyen eseményre, ha abban ünnep is helyet kap, ami nem a karácsonynak szól. Persze az is benne van, de az ünneplés és a koccintás szóljon a közösen elért eredményekről, sikerekről, hiszen egy teljes évet zárhattunk le együtt. Ugyancsak nagyon motiváló, ha az értékelés kölcsönös. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden munkatárs elmondja, mit gondol rólunk, és a cégről, de minimum a vezetésben részt vevő emberek, vagy a nagyobb felelősséget viselő munkatársak véleményét érdemes ilyenkor kikérni. Ez nagyon jót tesz a munkatársak önértékelésének és lojalitásának, hiszen azt érezhetik, hogy valóban fontos a véleményük, és valóban nagyban hozzájárulnak a cég sikeres fejlődéséhez, ami így is van.

A csapatépítés is fontos szempont, ez azonban bonyolultabb annál, mint hogy jó sok alkohollal oldjuk a hangulatot. Az alkohol persze nem marad el, de emellett az is fontos, hogy olyan részei is legyenek a vacsorának, amikor nincs klikkesedés, és nem csak kis csoportok beszélgetnek egymással. Ez is nagyon élvezetes lehet a kollegáknak, ám a csapatot nem építi annyira, mint az ideális lenne. Mindenképpen figyeljünk a reakciókra, hiszen nem biztos, hogy a legjobb megoldást választjuk arra, hogy az egész cég együtt szórakozzon. Tehát ha készülünk egy feladvánnyal, játékkal, valamilyen plusz programmal, készüljünk többel, hogy ha valamelyik nagyon nem jó irányba mozdítja a hangulatot, akkor váltani tudjunk. Erőltetni persze ezt sem kell, de a csapatépítés a jó vállalkozó feladatai közé tartozik.

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozastrener.blog.hu/api/trackback/id/tr958116350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Circus 2015.11.27. 11:18:59

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy más 'típusú' emberekkel (értsd fizikai munkát végző dolgozók) is napi kapcsolatban vagyok a cégnél, tehát másképp is látom a világot, nemcsak irodában ülve. Ráadásul vezetőként.

A helyzet az, hogy egyöntetű a vélemény irodán kívül és belül: nagyobb motivációt jelentene szinte mindenkinek, ha a vacsorára fordított összeget inkább odaadnák jutalom gyanánt. Persze értem én, hogy az adózása más, meg költségként elszámolható, stb...

Másrészt meg nem biztos, hogy a karácsonyi rohanás és hajtás kellős közepén még plusz el kell rángatni az embereket a családjuktól, főleg, ha olyanokat, akik amúgy is egymás fejét bámulják egész nap.

Értem én, hogy jól hangzik, csak a számokon túl az embert is meg kellene látni ott valahol alul.

(jól érzed, alulról emelkedtem ki, de még ma is mindennap lejárok az elefántcsont toronyból)

Nyilván, egy irodai munkát végző cégnél ez másképp van (olyan helyzetbe is voltam eleget), de ott meg fokozottan érvényes, hogy amúgy is egymás fejét bámuljuk, és ha olyan a csapat, akkor magától elmegy közösen ide és oda. Ha van rá ideje és pénze, és nemcsak karácsonykor...

Fizesd meg és hagyd élni - soha nem lesz motivációs problémád.

szófogadatlan prókátor 2015.11.27. 16:05:04

@Circus: szívemből szóltál. Jobb a kommented, mint a cikknek összehordott, életszerűtlen betűhalmaz.

szófogadatlan prókátor 2015.11.27. 16:10:12

...ennek a velem szemben ülő kérgeslelkű némbernek a fejét is szívesen elfelejteném már idénre...

shred 2015.11.27. 23:58:52

Karácsony előtt még jobb egy kis ajándék az alkalmazottaknak, nyugodtabb időszakban viszont hajrá, játsszon egy jót a csapat.
süti beállítások módosítása