Ahogy az üzleti híreket olvasgatjuk, sokszor futunk olyan közlésekbe, ami egy aktuális starup sikeréről értekezik. Ilyenkor magunkban elcsodálkozunk, irigykedünk egy keveset, kicsit gondolkodunk azon, hogy mit is takarhat ez az üzleti forma, aztán hagyjuk az egészet, és inkább továbblapozunk.

Pedig ez nem jó ötlet, mert aki nem foglalkozik a startupokkal, és az azokban rejlő lehetőségekkel, az valami olyasmitől fosztja meg magát, amivel sokat, nagyon sokat is kereshetne. De mindenekelőtt tisztázzuk, mi is az a startup

A fogalom

És akkor most jön a meglepetés: nincs konkrét meghatározása. Igen, itt egy kifejezetten sikeres vállalkozási forma, amiről még azt sem sikerült megállapítani, hogy pontosan micsoda. Eric Ries Lean – aki könyvet is írt erről az új lehetőségről – ezt a definíciót adta: „olyan vállalkozás, mely célja egy új termék vagy szolgáltatás létrehozása szélsőségesen bizonytalan feltételek között”. Ez azonban kis hazánkban gyakorlatilag minden induló vállalkozásra igaz, mégsem mondhatjuk, hogy mindegyik starup lenne.

Egyszerűbb a dolgunk, ha azt nézzük, mivel is lehet behatárolni ezt a formát. Lényegében 5 alappillérnek kell megfelelni, ám még ez sincsen kőbe vésve. Alapfeltétele a startup-nak hogy nagyban gondolkodjon, vagyis mindenképpen a nemzetközi piacot célozza, már az alapítás pillanatában is. ehhez kell a második alappillér is, vagyis a naggyá válás képessége. Benne kell legyen a potenciál a vállalkozásban, hogy 3-5 éven belül komoly piaci sikereket tudok elérni. Az ugrásszerű növekedéshez mindenképpen különleges cégépítési módszereket kell alkalmaznia, melyek vagy nagyon gyors visszacsatolásokkal, visszajelzésekkel működnek, vagy a vállalkozás olyan piacot választ, ahol azonnal vezetővé tud válni. De persze ezen kívül még sok lehetőség van ennek a követelménynek a teljesítésére.

Szintén alap, hogy közösségi jellege legyen, vagyis kommunikáljon a környezetével, ossza meg a sikereit, tudását, tapasztalatait. Nem utolsó sorban pedig – ahogyan az már látható – innovatívnak kell lennie. Pénzügyi szempontból a startupok kockázati tőkeprogramokkal fejlesztik magukat, ami minden esetben extra profit termelését feltételezi, de nem feltétlenül a piacról.

Nincs kolbászból a kerítés

Aki azt gondolná, hogy most eljött a Kánaán, és íme, egy üzleti modell, amibe bedobok egy ötletet aztán hátradőlök és élvezkedem, az bizony nagyon fog koppanni. El kell fogadni a tényt, hogy aki üzlettel akar foglalkozni, annak dolgoznia kell, még akkor is, ha startupot hoz létre. Ahhoz, hogy sikeres legyen egy ilyen vállalkozási formában ráadásul komolyabban is kell hajtani, hiszen nagyon jól kitűnik, hogy 3-5 év alatt kell kiugró sikereket produkálni, ami viszont nem megy akkor, ha az ember nem dolgozik meg érte nagyon is keményen.

Rengeteg a startup, de ennek ellenére sem olvassuk naponta, hogy 40-50 ilyen vállalkozás micsoda sikereket produkál. Ez pedig azt jelenti, hogy ez a vállalkozási forma is csak akkor működik, ha erősen felkészülnek rá. A „hagyományos” modellekkel dolgozó vállalkozók is rengetegen vannak, és csak kevesek lesznek igazán sikeresek. Az startupokra is igaz, bár tény, hogy van egy nagyon nagy előnyük a régiekkel szemben.

Ez pedig természetesen a tőke.  Míg egy hagyományos vállalkozásba nem is érdemes belevágni 1-2 évnyi veszteségesség tervezése nélkül, addig a startup esetében a kezdő limit néhány százezer forintos csupán. Ebből lehet indítani a növekedést, ám az is igaz, hogy egy bizony méret elérését követően elengedhetetlen a szakemberek bevonása, vagyis a hagyományos modellhez való közeledés. Az innováció lehetősége a legtöbb esetben az internetben, az online kereskedelemben, az itt folyó munkában rejlik. Vagyis ha szorosan nézem – és feltételezem, hogy az internet nem szűnik meg a következő néhány évben, ami azért elég valószínű -, akkor a startupok mindenképpen egy üzleti evolúció első lépéseit képviselik. Hogy ez a fejlődés kivirágzik-e vagy zsákutca lesz, az a jövő zenéje, mindenesetre a lehetőségeket nem kihasználni az üzleti életben elég nagy hiba.