Nagyon sok szó esik arról, hogy a cég sikerességéhez milyen eszközökre lesz szükségünk. Ezek között kettő az, ami erősen kiemelkedik: a tudás, és a segítség. Ez utóbbi alatt természetesen azokat az embereket kell érteni, akik velünk együtt dolgoznak a vállalkozás sikeréért.

Ennek megfelelően nagyon nem mindegy, hogy egy alkalmazottunk mennyire érzi jól magát a cégben, hiszen a teljesítménye, a munkája minősége is ezen múlik. Amíg csak egyedi jelenség, hogy valaki nem szívesen dolgozik a csapatban, addig ezt orvosolni lényegesen egyszerűbb. Amikor azonban arra leszünk figyelmesek, hogy az egész csapattal gondok vannak, akkor ott sajnos mi vagyunk azok, akik szembe mentek fel az autópályára, ahogyan az a viccben is van.

Hogy mennyire fontos a dolgozok elégedettsége, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy évek óta versenyeztetik a vállalatokat, és győztest is hirdetnek közöttük, ráadásul nem csak külföldön, itthon is. A Legjobb Munkahely Felmérés eredményeire pedig érdemes figyelni, hiszen nagyon sok hasznos infót szerezhetünk így.

A felmérés megemlíti, hogy a magyar kkv-k szempontjából a főnök – beosztott kommunikáció kiemelten jó, ami a cégek kis volumene miatt nem is olyan meglepő. Az már sokkal inkább, hogy a dolgozók örülnek a motiváló javadalmazásnak. És itt nem arról van szó, hogy örülnek a több pénznek, hiszen az egy picit sem lenne meglepő. Az hozza tűzbe a munkavállalót, ha a munkáját teljesítmény alapon is értékelik. Ezzel elismerik az érdemeit, amiket a cégért tett, így az év végi bónuszok és jutalmak, valamit akár a teljesítmény alapú jövedelem kiegészítés is nagyon jó módszer lehet a munkavállalók ösztönzésére, hiszen mindkét félnek kedvez. Azt azonban külön ki kell emelni, hogy ez a módszer is csak akkor működik, ha a kollega tisztában van azzal, hogy mi alapján érheti el a bónuszt, jutalmat. Ha a követelményi rendszer nem egyértelmű, akkor azt fogják érezni az emberek, hogy ad hoc módon, vagy ne adj’ isten kivételezési alapon történik a jutalmak kiosztása. Ez pedig már igen komolyan nyomja rá a bélyegét a lojalitásra, és az általános munkahelyi légkörre.

A létra és a stressz

Ez a két dolog sajnos még javításra szorul. A munkahelyi előrejutás lehetőségét fejleszteni kell a kkv-knak is. ez persze nagyon nem egyszerű feladat, hiszen a legtöbb esetben egy ilyen vállalkozás csupán kétszintes, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tudnánk előrelépési lehetőséget adni a kollegáknak. Hiszen a főnöki feladatok közül is van néhány olyan, amit egy jól képzett munkatárs már el tud látni, ezzel pedig mi magunk is plusz időhöz jutunk. Ez persze komoly bizalmi kapcsolatot is feltételez, ám a munkatárs, aki így előrébb kerül, garantáltan megbecsültnek fogja magát érezni.

A stressz még mindig erős hátráltató faktor. Itt sajnos kétélű fegyverről van szó: némi stressz ugyanis motiváló, míg túl sok erősen romboló hatású. A magyar munkavállalók legfőbb félelme a munkahely elvesztésének lehetősége. Ez pedig a kkv-k helyzetében nem is csoda, hiszen a hazai viszonyok annyira kuszák és rendezetlenek, hogy a cégeknek eligazodni sem egyszer, hát még azt biztosítani, hogy a kollegák számíthassanak hosszútávon a munkájukra.

Ugyanakkor a cél ez, hiszen a cég hírneve és megbecsültsége is vonzó (nem is kis mértékben) a munkatársaknak. A stabil, jó munkakörülményeket biztosító vállalkozásokat magasabban képzett, és tehetségesebb emberek bombázzák, mint a rosszhírűeket, vagy a semmilyeneket. Vagyis ez egy önmagát gerjesztő folyamat: a jó üzlet jobb munkavállalókat, míg a rossz, küszködő cég frusztráltabb munkavállalókat vonz. Vezetőként tehát alulról építkezve juthatunk hozzá a sikeres cég második oszlopához, a megbízható, motivált és tehetséges munkavállalóhoz.