A vállalkozások, egészen pontosan a kis és középvállalkozások számára a 2016-os év már hozhat egy kis lélegzetvételnyi enyhülést, de előtte azért még kemény pofonnal nyitjuk az évet.
Summázva a 2015-ös adatokat, azt láthatjuk, hogy rekord mennyiségű, 51 ezer cég került törlésre a rendszerből. Ezek egy jó része kényszertörléssel szűnt meg, ami azt is jól mutatja, hogy kallódó vállalkozások százait söpörte le magáról a rendszer. Ennek tulajdonképpen megvannak a maga előnyei is, hiszen tisztul a piac, és nem futunk bele folyamatosan halott, vagy parkoló vállalkozásokba, azonban a szám elkeserítő. A rekord mennyiségű megszűnő cég remekül mutatja a siralmas helyzetet a hazai üzleti világban. A vállalkozások zöme nem tud kellő tőkét összeszedni, mivel erre gyakorlatilag semmilyen forrást nem biztosít az állam, vagyis indulni mindenki csak önerőből tud. Ezek után pedig számolnia kellene előre, kalkulálnia a költségvetési számokkal, az előrejelzésekkel, és más pénzügyi adatokkal.
Aki ezt képes megtenni ma, itthon, az a mágus kategóriába tartozik, de minimum igen tapasztalt üzletemberről van szó. A cégek fejlődéséhez – ezzel pedig a gazdaság élénküléséhez – alapfeltétel lenne a megbízható, stabil környezet, amit biztosítani az állam feladata lenne. Persze utópisztikus elképzelésekig nem mennénk, de azért az jó lenne, ha egy „végleges” pénzügyi tervet nem változtatnának meg az év végéig még hatszor.
Nem lenne fair, ha csak a megszűnések kerülnének górcső alá. A múlt évben 25 ezer új céget jegyeztek be, ami nem rossz adat, csak a megszűnőkkel összevetve siralmas a látkép. Jelenleg Magyarországon nagyjából 560 ezer működő cég van, amiből azonban 60 ezer már eljárás alatt is van, vagyis 2016-ra az aktív cégek száma 500 ezer alá csökkenhet. ez a verseny helyezetnek nem a legjobb, viszont a fejlődésnek nagyobb teret enged.
És most a pofon, amiről már az elején is szó volt: 2016 márciusától már látni lehet majd a következményeit annak a lépésnek, amit még tavaly hozott meg a vezetés. A kötelező feltőkésítés ugyanis sok cég számára egyszerűen lehetetlen feladat, így rengeteg fog megszűnni, vagy él azzal a lehetőséggel, hogy visszaminősíti önmagát. Ezzel ugyan pénzügyileg megmenekül, ám sok esetben erős hátránnyal kell szembenéznie. A Kft. nem egy olyan hatalmas cég, hiszen egyetlen személlyel is működhet, azonban a partnerek szemében már egy elfogadható nagyságnak tűnik. Ez ugyan csak az első benyomás, de sokszor ez már el is dönti azt, hogy egy tárgyaláson szóba állnak-e egyáltalán velünk.
Sok szó esik arról is, hogy a hazai vállalkozási morál olyan alacsonyan van, hogy át lehet csoszogni felette. Ez sajnos sokszor igaz, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a bizonytalan környezet, és az extrém adóterhek mellett a vállalkozások természetesen mindent megtesznek azért, hogy valamennyi pénzt megtakarítsanak. A mérleg egyik nyelve nem fog magától változni, csak ha a másik követi. A morál akkor javul, ha a vállalkozásoknál nem napi rutin a megszűnéstől a likviditási gondoktól és az ügyfélvesztéstől való félelem. Ez pedig részben az állam feladata is, vagyis, hogy stabil környezetet teremtsen a morál erősödéséhez. Végső soron ez pedig mindenkinek csak előnyt jelentene, de a szabályozás, a mérleg nyelvének elbillentése, az első lépés a vezetés feladata.
