Útjára indították a „Vállalkozz itthon, fiatal!” programot, mely igen nagy segítséget jelenthet azoknak a fiataloknak, akik komolyan érdeklődnek a vállalkozói lét iránt. A program keretében 500 fiatal számára biztosítanak képzést, mely során elsajátíthatják az üzleti terv készítésének alapjait, és 330 fiatal számára támogatásképpen 3 millió forintos vissza nem térítendő összeg is vár.
Tulajdonképpen ezzel az állam megpróbál munkahelyeket teremteni úgy, hogy a fiatalokat nem a cégekhez irányítja, hanem a saját cég alapítására ösztönzi. Ez alapvetően jó ötlet, de erősen kérdéses, hogy egy üzleti terv orientált tanfolyam segítségével elsajátítható-e az az üzleti szemlélet, amire szükségük lesz. Merthogy önmagában az nagyon kevés lesz, ha tankönyvileg tisztában vannak azzal a fiatalok, hogy hogyan is kell kinézzen egy üzleti terv, de még akkor is, ha ezeket profik is átnézik.
A legtöbbször nem azzal van a baj, hogy az iskolai tananyagot nem sajátították el a fiatalok a vállalkozási alapismeretekkel kapcsolatban. A nyers tudásanyag ugyan megvan, ez azonban még messze nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is tudják majd azt alkalmazni. A program ezért akkor lehetne igazán sikeres, ha egy minimum egy évre egy gyakorló üzletember mellé kapnának helyet, hogy megismerkedjenek azzal a világgal, amit addig csak tankönyvekben és az iskolában láttak.
Ha ez így lenne, akkor azt is láthatnák, hogy ez a hárommilliós támogatás, bár valóban nagy segítség, messze nem lesz elegendő az indulásra. Ráadásul az üzleti terv elkészítése mellett azzal is meg kellene ismertetni a jelölteket, hogy miként történik az árképzés, hogyan térképezzék fel a piacot, vagy éppen azzal, hogy hogyan hívják fel a cégre a figyelmet. Hiszen ezek azok a momentumok, melyeknél sok esetben a tankönyvi leírás köszönő viszonyban sincs a tényleges gyakorlattal.
Az üzleti szemlélet oktatása ideális esetben már az iskolában el kellene, hogy kezdődjön, de ha már támogatjuk a fiatalok cégalapítását, akkor minimum abba a tanfolyamba be kellene építeni, amivel az útjukra bocsátjuk őket. Ma, Magyarországon minden induló vállalkozás komoly gondokkal küzd, így nem is csoda, hogy több, mint a felük egyetlen évet sem él meg, és a maradék is nagyon erősen aprózódik a következő években.
Az üzleti szemlélethez pedig még mindig hozzá kéne venni a hazai jogrendszer egyáltalán nem kedvező feltételi rendszereit, lehetőségeit és egymásnak ellentmondó tiltásait. Összegezve: jó dolog, hogy támogatjuk a cégalapítást Magyarországon, de nem azzal kellene ezt tenni, hogy pénzt adunk az újabb vállalkozások indítására, sokkal eredményesebb lenne a munka, ha a cégek működésének mikéntjét tisztázná le az állam, átlátható, és főleg előre tervezhető formára. Ez lenne az a lépés, amivel megoldhatnák, hogy a kis és középvállalkozások am munkanélküli réteget hatékonyan felszívhassák.