Ugye már látja maga előtt, hogy milliókat keres a vállalkozásából? Már meg is tervezte mire költi el a kemény munkával megkeresett rengeteg pénzt? Viszont akkor ugye a vállalkozása számára is megtervezte már mindezt az üzleti tervben… Még nem? Akkor segítünk

Amikor belefogunk az üzletbe, akkor első körben felmérjük, mennyi is az esélyünk arra, hogy működőképes, sikeres vállalkozást hozzunk létre. Ehhez tartozik a pozícionálás, a brandépítés, a céggel való azonosulás, amikről már volt szó. Azonban egyetlen vállalkozást sem lehet elindítani anélkül, hogy ne terveztük volna meg a kiadásainkat, a bevételeinket, az amortizációkat, vagyis minden olyan részletet, ami pénzt hoz, vagy pénzbe kerül.

Az első reakció ilyenkor jellemzően az, hogy az ember vakarja a fejét. Az tudja, mennyit akar keresni, azt is, mennyi lesz kb. a bevétele, és azt is, mennyi fizetést, árurendelést, miegymást kell kalkulálnia a hónapra, akkor mi ebben a nehéz?

A kalkuláció maga, hiszen olyan részletekkel is számolni kell, amikre nem is gondolnánk. A kiadások, a költségek és a bevételek pontos tervezése teszi lehetővé számunkra azt, hogy lássuk, mennyire életképes az ötletünk a piacon. És igen, meg kell próbálni a lehető legmesszebb előrepillantani, de minimum egy évre érdemes tervezni, hiszen napról napra élve egyetlen stabil cég sem akar majd velünk üzletet kötni.

Nagyon nagy buktatója a pénzügyi tervezésnek a realitás. Mikor az üzletünkre gondolunk, akkor meglágyul a szívünk, egy kicsi rózsaszín ködfelhő úszik a szemünk elé, és hajlamosak vagyunk elveszíteni a realitásunkat. Több pénzt látunk a bevételi oldalon, mint amennyit valóban el tudunk érni, és a kiadásokat is könnyen elbagatellizálhatjuk. Ez sajnos gyakori hiba, de tudatossággal kizárható. a fontos, hogy valóban reális adatokkal dolgozzunk, ne szépítsünk csak azért, mert az éppen akkor jó a lelkünknek. Hosszútávon ez az önbecsapás nem csak az üzletünkbe, hanem a magánvagyonunk egy jókora szeletébe – ha nem az egészbe – is kerülhet.

Részegységekben vizsgáljunk

Azt megtervezni, hogy mikor mire akarunk költeni, mikor, honnan várunk pénzt, és mikor milyen más költségek merülhetnek fel, elképesztően bonyolult feladat. Hogy megbirkózzunk vele, érdemes részegységekben vizsgálni a kérdést.

A részleteket kitalálni nem lenne olyan könnyű, de szerencsére erre nincs is szükség, nálunk okosabb emberek összerakták, mik alapján kell gondolkodnunk:

• Források: hitel, más lehetőségek az alaptőkéhez, üzletindításhoz, likviditási gondok áthidalásához.
• Beruházási terv: azt is számba kell venni, hogy hogyan akarjuk fejleszteni, jobbá tenni a vállalkozásunkat, ehhez milyen pénzeszközöket, és persze mennyit szeretnénk felhasználni
• Bevételek
• Költségek és ráfordítások: itt taglalunk mindent, ami a kiadási oldalon jelentkezik a vállalkozásban, a rezsitől elkezdve az anyagbeszerzés költségein keresztül egészen a fizetésekig.

Ezek alapján pedig már megadhatunk egy képzeletbeli határt, egy úgynevezett fedezeti pontot. Ez az egyik legfontosabb szám a cég életében, ugyanis megmutatja azt a határt, amely felett nyereséggel dolgozhatunk, és ami alatt már veszteségesek leszünk.

Tehát a pénzügyi terv célja

Értelem szerűen az, hogy lássuk a pénzmozgásokat előre a cégben, de azért ezen túlmenően is vannak előnyei. Egyrészt rögtön az, hogy egy stabil jövőt előremutató terv a partnereknek is kecsegtető, így könnyebben üzletelnek majd velünk.

Vezérfonal gyanánt is ideális a terv. A rengeteg munka, és a részletek között az ember sokszor elveszíti a képet, már azt sem tudja, mi is a cél, hova is tart, mikre is kell figyelnie. Az olyan dokumentumok, mint a pénzügyi terv visszaadják a kezünkbe a gyeplőt, hiszen rámutatnak, hogy hova is tartunk, mik a céljaink.

Nem utolsó sorban pedig a visszacsatolásról sem szabad megfeledkezni. Az üzletkötések, kiadások, irodai felújítások, örömök és bánatok mellett könnyen lecsúszhatunk a pénzügyeinkkel. Még akkor is, ha történetesen nagyon meglódul a szekér. Az ember nem is hinné, hogy a nagy bevételek mekkora kiadásokat generálhatnak, amíg nem találkozik ilyenekkel. A visszacsatolás, vagyis az, hogy vissza tudjuk ellenőrizni, valóban tartottuk-e magunkat az eredeti elképzelésekhez, legalábbis a lehetőségeinkhez mérten, óriási segítség, sőt, akár mentőöv is lehet egy vállalkozás életében.