Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy a legtöbb esetben, ha egy munkatárs a munkaidőben a facebookon lógott, játszott, vagy csak szörfölt a neten, akkor bizony nem volt hatékony a munkája. Ma azonban egy kissé más a helyzet.

A munkaerőpiacon a „fiatalok” az Y generáció képviselői. Ők gyerekként találkoztak a számítógépek, az internettel, a programozással, így ebben nőttek fel, számukra ez a közeg természetes. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének képesek rossz munkát végezni, csupán azt, hogy az unalom a munkahelyen sokszor nem erre vezethető vissza.

Ez a generáció hatékonyabban képes kezelni a technikát, amivel lényegesen le tudja rövidíteni a munkafolyamatokat. Vagyis az unalom egyszerűen annak szól, hogy már készen vannak a megbízott feladattal, és nem elég számukra a kihívás. A motiválásuk terén ezért erre is nagy hangsúlyt kell fektetni!

Kollegiális viszony

Sajnos a csapatra is rá tudja nyomni a bélyegét az unatkozó kolléga. A többiek, vagyis az „idősebb” kollégák ugyanis csak azt látják, hogy míg ők keményen dolgoznak, a fiatalabbak csak netezgetnek. Pedig ez nem igaz, csupán hatékonyabban kezelik a gépeket. Természetesen az idősebb generáció munkája is hasonlóan erős, és tökéletes, csak időben emészt fel többet, ezt a „hiányosságot” azonban a tapasztalattal kompenzálják.

Motiválás

Egy tanulmány megmutatta, hogy az Y generáció, vagyis a 21-29 éves munkavállalók számára a kihívás legalább annyira, ha nem jobban fontos, mint a pénz. A tanulmányban a válaszadó fiatalok inkább választanának egy olyan munkahelyet, ahol nem fognak unatkozni, mint egy olyat, ahol unalom van, de magasabb a fizetés is.

A motiválásuk azonban nem történhet pénz nélkül, hiszen hajlamosak a munkahelyváltásra. Vagyis a jó szakemberek megtartása több lépcsős feladat. A pénz mellett fejlődési lehetőség biztosításával is nagyon jól lehet kezelni őket. A tanulás, az új képességek, készségek számukra a bónusz, sokkal szívesebben dolgoznak egy olyan helyen, ahol erre is van lehetőségük!

A másik hatalmas mozgatóerő a teljesítmény számolása. Fontos, hogy ennek a generációnak a munka mérőfoka nem az arra fordított idő, hanem az elért eredmények. Egyszerűbben fogalmazva: a 8 órás munkarend csak arra jó számukra, hogy azt az időt egy adott helyen eltöltsék. Nem ez a 8 óra jelenti számukra a munkát, hanem a feladatok. Az olyan cégek éppen ezért jobb helyzetben vannak, ahol megvalósítható az atipikus foglalkoztatás. Az otthoni munka, a rövidített, akár 4-5 órás munkarend mind olyan lehetőségek, amik hatalmas súllyal esnek latba a munkavállalók szemében.

Hogyan tartsuk meg ezeket a szakembereket?

Persze egyszerű mondani, hogy kevesebb munkaidő, vagy otthoni munka, de mi van az ellenőrzéssel? Nos, erre szokták azt mondani, hogy valamit valamiért. Ha fiatal, dinamikus kollegáink igénylik az ilyen lehetőségeket, akkor vezetőként a feladatunk kidolgozni a rendszert, mely a visszacsatolást is megadja, miközben a kollégát igényeit is a lehető legjobban kielégíti.

Az üzleti terv módosítása, ellenőrzése és aktualizálása egyébként is fontos feladat minden cégvezető életében, így ez előbb vagy utóbb egyébként is aktuális feladat lenne. Ha előbb foglalkozunk vele, ha olyan rendszert dolgozunk ki, ami nem csak a cégnek, hanem a kollégáknak is nagyon kecsegtető, akkor bizony olyan versenyelőnyre teszünk szert, ami sokszor felbecsülhetetlen.

Minden vállalkozónak, aki másokkal dolgozik együtt nagyon fontos készsége, hogy felismeri az emberek igényeit, de minimum meghallgatja azokat. Az igazán sikeres emberek nem egyedül érik el a csúcsokat. A háttérben dolgozó munkatársaik pedig akkor lesznek a leghatékonyabbak, ha érzik a megbecsülést, ha megfelelően kompenzálják a munkájukat, és ha szeretnek is ott dolgozni a cégnél. Hiszen valamit akkor tudunk igazán kimagaslóan megcsinálni, ha szeretjük is! Az kevés, hogy csak értünk hozzá, a környezet, a lehetőségi körök is legalább ilyen fontosak!