A karácsonyi időszak nem csak a magánéletünkben, hanem az üzleti világban is ünnepelt időszak. Az üzleti életben is lezárjuk az évet, átgondoljuk az eseményeket és megköszönjük az együttműködést a partnereinknek - ez azonban meglehetősen sok fejtörést szokott okozni.

A nagy év végi hajrában könnyen abba a hibába eshetünk, hogy idő és ötletek hiányában semmitmondó, sablonos ajándékokkal „lepjük”meg a partnereinket.

Ilyenkor kerülnek elő a bögrék, a megmaradt egyszerű repiajándékok, tollak, tolltartók, kistáskák, stb. – persze kivétel nélkül a cég logójával ellátva. Ezt, ha lehet, mindenképpen el kellene kerülni. Egyrészt nem fest rólunk túl jó képet, hogy egy picit sem foglalkoztunk a dologgal, csak gyakorlatilag kisöpörtük a promó raktárakat; másrészt az, hogy ennyire nem szánunk időt a dologra a partnerek felé azt mutatja, hogy nem olyan fontosak… Ez pedig egy stratégiai üzletfél esetében tuti rossz pont. Persze, nem ezen fog múlni a kapcsolat, de a „finomhangolásban” nagy szerepe van.

Szánjunk egy kicsi időt az év végi üzleti ajándék átgondolására, talán most még pont nem késő: ne legyen se nagyon kommersz – de ne essünk a ló túlsó oldalára se: az sem nyerő, ha erősen személyre szabjuk. Bár ebben valóban érződhet a törődés, és a befektetett idő is kétségtelen - de nagyon könnyen mellé lehet nyúlni. Ha nem ismerünk valakit annyira behatóan, hogy tökéletesen biztosak legyünk abban, hogy tetszeni fog neki az adott ajándék, akkor inkább vegyünk vissza a személyes jellegből, mert így kisebb a kölcsönös kellemetlen pillanatok lehetősége.

Ciki, kellemetlen vagy gagyi

Ajándékok garmadája érkezik decemberben egy céghez, így ha azt akarjuk, hogy ne csak egy legyünk a sok közül, akkor tűnjünk ki valamivel. (Nyilván ne azzal próbáljunk kitűnni, hogy olyasmit adunk, ami már tíz éve is ciki volt.)  A nem jól eltalált karácsonyi repiajándékoknak egyetlen kikövetkeztethető utóélete lesz: a kuka. Az első adandó alkalommal kihajítják őket, a menő logó ellenére is, mert minden irodában, de még otthon is tucatszám állnak, vagyis megdöbbentően használhatatlanok. Ugyanebbe a kategóriába esik az ital is, bár az legalább értékelhető. A bor, vagy valamilyen márkásabb rövidital szintén személytelen, ötlettelen ajándék, de legalább nem nyúlunk vele teljesen mellé. Ha nagyon nem szereti az adott italt a megajándékozott, maximum továbbadja, bár ettől ránk, mint üzletfelére nem fordít nagyobb figyelmet. Erősen ciki kategóriába esnek a cukiságok, mint a kutyás, cicás, kislovacskás, pingvines, és egyéb übercukisággal ellátott köszönőlapok. Köszönni szóban is lehet, infantilis dolgokkal pedig a közeli barátainkat lepjük meg, mert velük együtt tudunk nevetni a banális képeken, üzletfeleknél valószínűbb az értetlen arc, és a kukába pottyantás.

Menő, ötletes és maradandó

A menő ajándékok nem feltétlenül jelentenek olyasmit, amit mástól nem is kaphatna a partnerünk; csupán arról van szó, hogy amivel meglepjük, az a hasznára is van, legalábbis ha egy pillantást vet rá – akkor eszébe juthatunk… A kisebb cégeknél könnyen gond lehet az is, hogy egy – egy ilyen ajándékozási hullám erősen megcsappantja az amúgy is kongó házi kasszát, így nekik különösen jól jön néhány használható ötlet. Egy jobb pen drive, egy használható határidőnapló, vagy éppen egy fontosabb adózási határidőket tartalmazó naptár igazán praktikus ajándék, amit a partner használni is fog, és eszébe jutunk, még akkor is, ha nem a logó foglalja el az ajándék felületének 90%-t. A nagyobb cégek esetében szélesebb a paletta, nagyobb a mozgástér ahhoz, hogy ötletesebb ajándékokkal készüljenek. Itt a gravírozott, nyomatokkal személyre szabott tárgyaktól egészen a másik személyes ízlésének megfelelő ajándékokig bármi szóba jöhet, csak arra vigyázzunk, hogy ilyen helyzetben inkább ne kockáztassunk. Egy márkásabb ital is szóba jöhet, aminek címkéjén szerepel, hogy kinek a tiszteletére palackozták, de ha tudjuk, hogy a másik nagy tea, vagy kávérajongó, akkor ezekből is összeállíthatunk egy csomagot, mely különlegesebb fajtákat rejt.

Lassan már valószínűleg a kormány sem tudja, hogy mit is ellenőriz, azt mennyire veszi komolyan, és hány zsebből szedi össze a pénzt, amiről azután nagyokat hallgat. Egyébként sem mondhatjuk, hogy egyszerű lenne a hazai vállalkozások élete, de a vezetés nem hogy nem teszi könnyebbé a helyzetet, hanem csak folyamatosan és következetesen ront rajta.

Értetlenségem oka nagyon egyszerű: egy jól működő, fejlődő gazdaságnak az egyik legfontosabb alappillére a kis és középvállalkozói szféra. Persze fontosak a multik is, de a tömeges foglalkoztatás, és a bevételek egy jelentős része igenis a kisebbektől függ. Ha pedig egy ország vállalkozói ellehetetlenítve érzik magukat, akkor előbb vagy utóbb – tökéletesen érthető anyagi megfontolások miatt – megkeresik azokat a lehetőségeket, amikkel csökkenthetik a kiadásaikat. Ez sok esetben elbocsátás, leépítés, eladás, vagy a kormány által olyannyira pellengére állított „adóelkerülés” – ami nem csalás, tökéletesen legális, így nem is igazán értem a kiakadásukat.

És ha az ember tanult közgazdaságtant – márpedig jeles kormányuk több tagja is büszkélkedhet ilyen tanúsítvánnyal-, akkor azt is tudja, hogy az ösztönzést adó és tehercsökkentéssel, nem pedig azok emelésével lehet elérni. Sajnos azonban most itt nem erről van szó, hanem egy újabb bejelentési kötelezettségről. A kismillió másik adat mellé most még a számlázó programok adatait, fejlesztőit, azok adószámát, illetve a program használatbavételének, onnan kivonásának időpontját is le kell jelenteni. Egy sor adat, ami valószínűleg távolról sem teszi lehetetlenné az ezekkel a programokkal való manipulációt, ám arra tökéletesen alkalmas, hogy a rendszert még tovább bonyolítsa, még inkább átláthatatlanná tegye, és lassan minden vállalkozó belefulladjon az adatközlési kényszerbe.

A kötelezettség júliusban lépett hatályba, és az első bejelentési határidő 15.-e volt (vagyis szombat miatt ez péntekre esett). A hatályba lépéstől kezdve minden adóalany köteles bejelenteni az ilyen program beszerzését, adott időben annak adatait, illetve a forgalomból való kivonását. Az első és az utolsó esetben erre 30 nap áll rendelkezésre, míg az adatokat meghatározott időpontban vagyunk kötelesek lejelenteni. Annyi könnyebbséget kaptunk, hogy a használatbavétel nem a program beszerzésének időpontjától indul, hanem a tényleges használat napjától, amikortól már a programmal számlát is bocsátunk ki.

Ez alól a kötelezettség alól nem képeznek kivételt azok sem, akik online rendszert használnak a művelethez. Részletkérdés, hogy az ilyen programokat éppen azért alkalmazzák, hogy könnyebben, kevesebb adminisztrációval működtessenek egy vállalkozást, a bejelentési kötelezettség ebben az esetben is él, sőt, még akkor is kötelesek vagyunk adatot szolgáltatni, ha a saját magunk által fejlesztett programokat használjuk.

(Kép: chiroadvance.com)

Sajnos a rendelkezés ebben az esetben sem tökéletesen egyértelmű, így mindenképpen érdemes olyan szakemberhez fordulni, aki pontosan el tudja készíteni ezeket a papírokat. Hiszen a bejelentési kötelezettség akkor is él, ha a számlázó programot adott cég az anyavállalatától „bérli”, de még akkor is, ha megbízott számlázásról van szó, vagyis egy adott cég nevében egy másik állít ki számlát. A NAV felkészültségét és alaposságát vitathatatlanul alátámasztja, hogy ez utóbbi esetben a szakma még válaszokat vár, mivel a helyzet annyira nem egyértelmű, hogy a megoldása a hivatalos szövegből sem bogarászható ki.

Azok, akik megússzák ezt a bejelentési kötelezettséget csak azok, akik nem új programra váltanak, hanem a régebbit frissítik, így a frissítésről nem kell külön papírt benyújtaniuk. De az élet egyszerűségének kedvéért, ha valaki egy új programot szerez be, akkor rögtön dupla munkát csinál magának: be kell jelentenie az előző program használatból való kivonását, és az új használatbavételét (dátumokkal, fejlesztőkkel, azok adószámaival, szóval az egész csomaggal együtt). Lassan tényleg ott fogunk tartani, hogy a kusza rendszerben egyszerűen nem tudunk úgy eljárni, hogy annak ne büntetés legyen a vége, mert annyi a kötelezettség, és akkora a hozzá nem értés, olyan útvesztő a rendszer, hogy ember legyen a talpán, aki képes benne hiba nélkül navigálni.

A vállalkozás nem kényszer - életforma.
Ezen az oldalon rövidesen rengeteg hasznos információról olvashat az üzleti és számviteli szektorral kapcsolatban.