Azt hitte, hogy egy lakást kiadni egyszerű? Hát nagyot tévedett, mivel messze nem az. A dolgot természetesen ebben az esetben is az adózás nehezíti meg, amin most ráadásul csavart is kettőt a kormány.

Kiadjam, ne adjam?

A kiadás ma már nem csak azt jelenti, hogy az ember izzadó homlokkal keres olyan bérlőt, akiről feltételezi, hogy az nem csapja majd szét a kéglit. Emellett ma már arra is figyelni kell, hogy mennyiért is adom ki a lakást, annak mennyi a költsége, azt hogyan számolhatom el, milyen adózási nemet választok hozzá, egyedül, vagy többen vagyunk tulajdonosai a lakásnak, én is bérlek-e ingatlant, és gyakorlatilag arra is, hogy mindezt hogyan is akarom megérteni, és tálalni a NAV felé, hogy ne kapjak a nyakamba egy hatalmas bírságot.

Nos, a legegyszerűbb megoldás, ha keresünk egy olyan szakembert, aki tud nekünk segíteni ebben, mert ért is ehhez a részéhez a dolognak, és jól is kommunikálja amit kell.

Ha magunk bajlódunk ezzel, akkor viszont alaposan ássuk bele magunkat a dologba, mert a kisebb hibák is sokba kerülhetnek…

Mik a legfontosabb szempontok

Fontos, hogy a lakáskiadás után adózni kell. Ez pedig jövedelemadót és echo-t is jelenthet.

Figyelni kell arra, hogy adót a jövedelem, és nem a teljes bevétel után kell megfizetni. A teljes bevételt csökkentő tényezők lehetnek:

• A reszi, közös költség, karbantartási összegek – ezeket hiába a bérlő fizeti, nekünk nem marad a zsebünkben, vagyis csökkentő tételek
• Lakásbérlés – ha mi magunk is bérleményt tartunk fenn, az is költségnek számít
• Értékcsökkenés – ez csak abban az esetben, ha a lakáshoz nem ingyen jutottunk hozzá

Amit nem lehet így elszámolni:

• A lakás törlesztője – sajnos ez nem ilyen tényező

A tételes elszámolás választható opció. Ez azt jelenti, hogy két lehetőségünk van: az első esetben nem számolnunk semmit tételesen, hanem azt mondjuk, hogy a bevételünk 10%-a a költség, vagyis a 90%-a után adózunk. A másik lehetőség – nyilván ha a költségek nagyobb hányadot képviselnek 10%-nál -, ha tételesen elszámolunk mindent, ezeket a tételeket azonban igazolni is kell!

Echo?

Igen, egészségügyi hozzájárulást is kénytelenek vagyunk fizetni egyes esetekben. Ha a kiadásból származó jövedelmünk meghaladja az évi 1 000 000 forintot (ami ugye nem a teljes bevétel, hanem bevétel - költségek), mértéke pedig a jövedelem 14%-a lesz. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha elérjük az egymilliót, és a jövedelmünk magasabb, mint 83 333 forint havonta, akkor rögtön fizethetünk is, mint a katonatiszt.

Természetesen a helyzet tovább bonyolítható azzal, ha a bérlő nem biztosított, vagy ha a kiadott lakásnak nem csak egy tulajdonosa van. Hogy minden apró gikszert kikerülhessünk, valóban legyünk nagyon alaposak, és bogozgassuk a jogi szakzsargonnal bővel ellátott kifejtést a NAV honlapján.