Arról már volt szó, hogy mennyire fontos, hogy egy vállalkozás tőkét tudjon bevonni, hiszen az emberek többsége nem Krőzus, nem tud mindent saját zsebből finanszírozni. A Világgazdaság cikkét olvasva mégis látszik, hogy sokan nem is tudják, hogy hamarosan újabb pályázati dömping érkezik el kis hazánkba.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem olyan rossz a 60%-os arány, ami a pályázatok ismertségét jelenti. De ez megfordítva azt is mutatja, hogy 40%-a a vállalkozásoknak még mindig nem ismerte fel ezeknek a pénzosztásoknak a jelentőségét, és a bennük rejlő lehetőségeket. Sokan azért nem terveznek pályázni, mert aggályaik vannak, esetleg tartanak a szigorú szabályoktól, amik a pénz odaítélésének és felhasználásának feltételei. Szívük joga, hiszen valószínűleg képesek felelős döntést hozni, ám azok a vezetők, akik még csak nem is tudják, hogy lehetőségük lenne tőkét bevonni, igen nagy felelőtlenséget követnek el.

A pályázatok figyelése nem olyan nagy kihívás, mint ahogyan az elsőre hallatszik. De még ezzel sem kell bajlódni – mint ahogyan a cégek többsége nem is teszi -, hiszen kiadható a munka kifejezetten erre szakosodott embereknek. Ez ugyan némi plusz költséget jelent, de valamit valamiért.

Az is kiderül a cikkből, hogy a legtöbben vissza nem térítendő összegekre pályáznak, ráadásul akkor sincsen nagy baj, ha a cég nem tudja hirtelen előrántani a szükséges önrészt. Ezt ugyanis meg lehet oldani hitelből is, ami pedig végső soron egy olyan kedvező konstrukciót ad ki (kölcsön+pályázati pénz= csak a kölcsön kamata), amit máskor nem lehetne elérni. Ehhez azonban hozzátartozik a tervezés is, hiszen senki nem lehet olyan felelőtlen, hogy a pénz jelentette csábításnak engedve beleugrik valamibe, amiről nem is tudja, milyen elvárásokat támaszt, milyen követelményekkel jár. A pályázati pénzek nagyon jó források, de mindenki előre, és alaposan tervezze meg, hogy hogyan szeretné felhasználni, és ezt egyeztesse az adott kiírás szabályrendszerével is, hogy ne érhessék meglepetések. Erre azért van szükség, mivel az Unió sem most jött a falvédőről, vagyis ha pénzt töm a zsebünkbe, akkor azt bizony tüzetesen megvizsgálja, hogy jól, és arra költöttük-e, amire adta. A tervezés fontosságát pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy ha hibázunk a felhasználásnál, vagy olyasmire költjük a pénzt, amire nem lehet, akkor azt vissza kell fizetni.

Szerencsére ez a ritkább verzió, a statisztika azt mutatja, hogy a cégek többsége jól ki tudja használni az így megnyíló lehetőségeket.

A cikk végén azonban megakadt a szemem azon a kijelentésen, miszerint a pályázat megírásában a könyvelő is segíthet. Ez ugyan igaz, de hozzátenném, hogy nem kötelessége, vagyis senki nem várhatja el a könyvelőjétől, hogy értsen a pályázati anyagok összeállításához. Rákérdezni, segítséget kérni lehet, de kikényszeríteni, és olyan emberre pakolni a munkát, akinek nem kell értenie – és nem is ért – ahhoz, az igen nagy felelőtlenség.