A vállalkozás nem kényszer - életforma.

Vállalkozástréner

Bizony néha kell, hogy nemet mondjanak nekünk…

2015. augusztus 04. - Vállalkozástréner

Nemet mondani nem is olyan egyszerű. Bár az is igaz, hogy aki az üzleti életben tevékenykedik, az előbb vagy utóbb mindenképpen megtanulja, hiszen a saját pénztárcája a tét.

Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy nem csak az üzletfeleknek nehéz nemet mondani, hanem nekünk is. Egy vállalkozó, aki sikeres, az magabiztos is. Egy magabiztos főnök pedig sokszor ijesztő tud lenni az alkalmazottak szemében.

Együtt, nem külön

Ennek az egyik fő oka, hogy sokan úgy képzelik el a vezetői szerepet a saját cégük élén, hogy ők kiosztják a munkát, megmondják, ki mit csináljon, azután foglalkoznak a saját feladataikkal. Ez elsőre jónak tűnhet, de nincs igazi kapcsolat a munkatársak között, és így a vállalkozóból csak az a személy lehet, aki összehozza a csapatot, mert kollektíven lehet utálni. Ez is egy módszer, de nem a legjobb.

Sokszor kérdés, hogy hogyan is lehet motiválni egy munkatársat. Természetesen elsődlegesen a fizetésével, de emellett egy olyan munkahelyi környezettel is, ahova szeret bejárni. Ez pedig nem lehetséges akkor, ha a főnök az a személy, akit utálni kell. A nem kimondása még akkor is nehéz, ha a munkatársaink alapvetően jól kijönnek velünk, hiszen tőlünk kapják a fizetésüket. Mindenesetre nagyban megkönnyíthetjük a helyzetüket, ha az a főnök leszünk, aki együtt dolgozik a többiekkel, nem az, aki csak irányít. Ez utóbbira is szükség van, de nem kívülállóként, utasítva, hanem csapatban, vezetve.

o-business-man-no-facebook.jpg

De minek?

Biztosan sokakban felmerül a kérdés: mégis minek érjem el azt, hogy egy alkalmazottam nemet merjen mondani?

Nos, igen, ez az a kérdés, amit csak az tesz fel, aki nem érti a visszautasítás jelentőségét. Az az alkalmazott, aki mindenre igennel felel, akkor is ezt fogja mondani, ha az adott feladatot nem tudja 100%-osan megoldani. Vagyis bevállalja, mosolyogva, azután küzd, és nem készül el határidőre, vagy rossz minőségű munkát ad ki a kezéből. Ez pedig csak részben az ő hibája, részben a főnöké. Egyrészt nagyjából tudni kell, hol vannak a munkatársak határai, másrészt meg kell adni a lehetőséget – a hosszú távú viselkedésünkkel -, hogy nemet mondjanak nekünk.

Vicces, de sokszor ez a cég érdeke. Ha egy alkalmazott nem fél beismerni –mert tudja, hogy nem ezen múlik az állása -, hogy egy adott feladat meghaladja a képességeit, idejét, kapacitását, azzal mi is nyerünk. Kereshetünk mást, vagy megoszthatjuk a munkát több ember között. Ezzel a határidő is tartható lesz, és a munka minősége is kifogástalan.

A nem érthetően fontos szó egy vállalkozó szótárában, mégsem szeretjük akkor hallani, ha nekünk mondják. Pedig sok esetben az a bizonyos bátor nem jelentheti a sikert, valamint egy visszajelzést adhat arról is, hogy főnökként hogyan teljesítünk. A munkatársaink rettegve elvállalnak mindent, vagy velünk együtt dolgozva, a saját korlátaikat ismerve tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a cég sikeres lehessen.

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozastrener.blog.hu/api/trackback/id/tr187678646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása