A szürreális magyar valóság következő, elképesztő megnyilvánulása a Buda-Cash botrányával kapcsolatosan került elő. Hihetetlen ugyan, hogy egy cég ezt megteheti a magyar jogrend „szigorával” dacolva, de mégis végig kell nézni, ahogyan a vállalkozók, és az emberek összeszedett milliói költöző madarakhoz hasonlóan röppenek ki a kezeik közül (bár a madarak legalább visszajönnek).

Az még csak hagyján – hiszen nem ez az első -, hogy az embert gyengeelméjűnek nézik, aki nem tud összekapcsolni két információt: a Buda–Cash bedől, de az előrelátó, és persze nem utolsó sorban szerencsés vezetői réteg még az utolsó pillanatban - valamilyen isteni sugallatnak engedve – kiveszi a pénzét a cégből. De ez persze csak vádaskodás, amíg nincs bizonyíték, addig az ember mindent megtesz, hogy jóhiszemű legyen (vagy legalább annak látszatát fenntartsa).

Ami azonban tény, hogy nem csak a bedőlés körül vannak kínosan fura körülmények, hanem a kifizetések körül is, jelesül a kártalanítás mikéntje körül!

A Hanta-Cash névnek inkább megfelelő Buda-Cash honlapján böngészve (kicsit több, mint 40 percet rászánva, és a sorozatos 404 hibaüzenetekkel dacolva) az ember csak belebotlik abba a bizonyos irományba, amiben leírja a cég, hogy hogyan is juthatnak a károsultak a pénzükhöz (a BEVA közleményét ezzel kapcsolatban itt találja). Erre ugyanis három út is van:

1.       Ha az illető ügyfélvagyona pénz volt, akkor azt visszakapja, vagy sok esetben már vissza is kapta. Itt természetesen nem csak a Buda-Cash-ben elhelyezett pénzről van szó, hanem a cég érdekeltségi körébe tartozó bankokról, illetve az azokban gyűjtött összegekről is.
2.       Ha az illetőnek értékpapírja volt a cégnél, akkor a BEVA-hoz benyújtott igénybejelentővel kell élnie, ugyanis a kártalanítás KIZÁRÓLAG akkor kapható meg, ha az igénybejelentés megtörtént (persze ez nem ironikus: a befektetőnek kell kérnie – szépen pislogva közben –, hogy ugyan már, legyen szívesek a saját pénzét visszaadni). Ráadásul a kártalanítás csak 20 000 euróig, vagyis kicsit több, mint 6 millió forintig terjed. Ha több pénz is állt a cégben, azt széles kézkitárással, és lebiggyedő szájszéllel jutalmazza a brókerház. Ám a legszebb, hogy ehhez igencsak sokat kell túrni a netet, mire egyáltalán értesül a károsult arról, hogy igénybejelentéssel kell élnie…). Ezt a dokumentumot erről a honlapról le is töltheti, és itt tájékoztatást is talál. Fontos, hogy az dokumentumot eredeti aláírással kell visszajuttatni (mellékelve a szerződést a céggel), illetve, amennyiben valakinek több befektetése is futott a Buda-Cash kezei között, akkor mellékelnie kell az értékpapír, és ügyfélszámla vezetésről kötött szerződést is.
3. A harmadik pont a tökéletes példa a szürreális magyar viszonyokra: a kárigényt a felszámoló, vagyis a Pénzügyi Stabilitási és Felszámolási Nonprofit Kft. felé is be kell jelenteni (főleg akkor, ha több befektetés is futott a cégnél), hogy biztosan a pénzünkhöz, vagy legalábbis egy részéhez jussunk. Erre pedig egészen pontosan még 4 (!!!) napunk van, hiszen a BEADÁS HATÁRIDEJE 2015 ÁPRILIS 14!!! A szükséges adatokat, és a tájékoztatást erről itt találja. Természetesen az igényt ezután is be lehet nyújtani 180 napig, de a „késve” érkezett bejelentések már rosszabb elbírálásban részesülnek. Ha pedig valaki a károsultak közül történetesen külföldön van, és azt hiszi, hogy teljes körűen tájékoztatják a lehetőségeiről és kötelességeiről, és nem jelentkezik a megszabott időszakban, az bizony könnyes búcsút vehet a pénzétől.

Bárki, akinek vagyona, befektetése, értékpapírja, vagy akár egyetlen szögnyi érdekeltsége is van/volt a cégnél alaposan nézzen utána, hogy mit is kell tennie, mert – érthetetlen módon – erről a tájékoztatás messze nem kielégítő!