A kkv szektor, de valószínűleg a világ egyik legnagyobb problémája, hogy honnan teremtse elő az ötletei megvalósításához a tőkét.
Ez ugyanis nagyon nem egyszerű feladat. Az első, és alapvető lehetőség, hogy az ember előhúzza a saját zsebéből az összeget, de ez valósul meg a legritkábban (nyilván, hiszen ha valakinek van elég tőkéje, akkor nem szembesül az annak megszerzésével járó gondokkal).
A második eset, hogy kiöltözünk, nyelünk egy nagyot, bemegyünk a pénzintézetünkhöz, és előadjuk az ötletünket, amire, ha ráharapnak, akkor nagyon ügyesek voltunk, ha nem, akkor pedig csak elképesztően költséges kölcsönökkel tudunk számolni.
A harmadik lehetőség, ha találunk egy tőkeerős befektetőt, és őt, vagy őket győzzük meg arról, hogy az ötletünk pénzt fog hozni. Ez gyakorlatilag a startup, ami mostanában egyre népszerűbb – a fenti lehetőségeket szemlélve ezen nem is kell csodálkozni.
Most azonban úgy tűnik, hogy egy negyedik lehetőség is szépen kúszik felfelé a ranglistán. Tulajdonképpen nagyon hasonló az előzőhöz, csakhogy ebben az esetben nincsen szükség az egy – két tőkeerős befektetőre. Ebben az esetben ugyanis a közösség az, amely megelőlegezi nekünk a tőkét, ami a vállalkozás elindításához szükséges.
Természetesen a feladat nem egyszerű, de nem is lehetetlen, hiszen például a kickstarter nevű honlap is alapvetően erre épül. Ezen termékek többsége azonban nem magyarok tervezte dolog, és nem is a magyar piacot célozzák. Nemrégiben azonban először sikerült egy kkv-nak egy magyar ötletet - amit ráadásul a magyar piacra is szánnak – megfinanszíroztatni. Nem is kis összegről van szó, hiszen a 6000 dollár már egy tetemes tőke egy oktatási ötlet megvalósításához.
Hogy mi kellett hozzá? Egy jól felépített terv, ami valóban működik. Ennyi. Ezt ugyanis a rutinos vén rókák kilométerekről kiszúrják, és mivel tudják, hogy az jövedelmező lesz, így fektetnek is bele. Ráadásul a kockázatuk sem nagy, hiszen nem egyetlen cégnek kellett a 6000 dollárt kiadnia, hanem egy nagyobb csoportnak, így gyakorlatilag mindenki csak minimális kockázatot vállal.
Jelen esetben nem is igazán az a lényeg, hogy milyen termék, és hogy mekkora lehet a sikere. A lényeg sokkal inkább egy olyan befektetési forma megvalósulása, amivel az igazán kicsi vállalatok is kis befektetéssel tehetnek szert haszonra, vagy akár ugrásszerű növekedésre. A társadalmi finanszírozás ugyanis sok pénzt is jelenthet, ha az ötlet valóban működik.
Persze ez sem egyszerű, mint egyik kalapozás sem. A bemutatáshoz rögtön szükségünk lesz piackutatásra, korcsoport elemzésre, célzott kínálásra, illetve meg kell ütni azt a hangot, amivel a többséget meg lehet győzni az ötlet életképességéről. Ez ugyanis legalább akkora súllyal esik latba, mint az, hogy amit kitaláltunk, az valóban jövedelmező-e.