A vállalkozói létben az egyik, sőt, talán a legnehezebb momentum az elindulás. A legtöbb esetben ugyanis nincsenek az embernek olyan anyagi lehetőségei, amikkel gond nélkül be lehetne indítani egy üzletet, és azt finanszírozni lehetne az első 1-2 évben, zsebből.

Ennek köszönhetően nagyon sokan alkalmazottként kezdik építeni a saját cégüket, aminek azonban sok hátulütője, nehézsége van. Sajnos azt kell mondani, hogy még mindig ez a leginkább működőképes megoldás, bár elképesztően sokat vesz ki az emberből.

Amikor megvan az elhatározás a saját cégre, akkor az első lépés, még mielőtt bármit is tennénk az ügyben, hogy megbeszéljük a családdal. Ha ugyanis a biztonsági játékot választjuk, akkor az időnk lesz összehasonlíthatatlanul kevesebb, ha pedig kockáztatunk, és egyből a cégre koncentrálva felhagyunk az alkalmazotti léttel, akkor a pénzünk csappan meg jelentősen az elején. Ez pedig egy olyan döntés, amiből nem zárható ki a család, hiszen nélkülük egyetlen vállalkozónak sincsen esélye életben maradni. A nyugodt és rendezett családi háttér alapfeltétele a sikernek!

Tehát ha maradunk a biztonságos megoldásnál, akkor nem engedjük ki a kezünkből az állásunkat és a biztos fizetést, hanem mellette kezdünk bele álmaink megvalósításába. Az időhiányt viszont nem csak a család, hanem mi is meg fogjuk érezni. A folyamatos helytállás a két helyen nem fog túl sokáig működni, vagyis lehetőleg ne arra rendezkedjünk be, hogy 3-4 évig ezt az utat járjuk. Hiszen ha még az idő el is hanyagolható, így egyik munkára sem tudunk majd kellően odafigyelni, és az üzleti életben sem igazán vesznek minket komolyan, ha csak úgy másodállásban vagyunk vállalkozók.

Fontos, hogy a munkahelyünkkel is egyeztessünk, hiszen a teljesítményromlás elkerülhetetlen. Ez az egyeztetés azonban nagyon vékony jég. Ha a vállalkozásunk lehetséges konkurenciája lesz a munkahelyünknek, akkor bizony a jég beszakad, hiszen senki nem nézi jó szemmel, hogy kineveli azt az embert, aki majd elveszi a munkáját. Ha érdekütközés nincs, még akkor is veszélyes bedobni, hogy mire is vállalkozunk. De sajnos a kockázatot vállalni kell. Egyrészt meg kell őrizni a jó viszonyt, hiszen később üzleti kapcsolat is lehet belőle, másrészt stabilabban számolhatunk a munkahelyünkkel, ha nem csak azt látják, hogy romlik a teljesítményünk. Mindenesetre az elsődleges cél az, hogy mindkét fronton olyan munkát adjunk ki a kezünkből, amit teljes mellszélességgel tudunk vállalni.

Ebből is látszik, hogy ez nem tartható sokáig. Ha pedig valaki igazán vállalkozó akar lenni, akkor meg kell szoknia, hogy sokszor hoz olyan döntést, ami kockázatot is rejt magában. Természetesen a cél ezen döntések minimalizálása, de kikerülni nem lehet őket. Vagyis a két vasat egy tűzben működőképes, de csak rövidebb távon.

A vállalkozói lét teljes embert kíván, vagyis nem lehet csak „félig” vállalkozó valaki, maximum papíron. Ha nem tudjuk magunkat teljesen odatenni, az időt és az energiát rászánni, akkor inkább maradjunk a biztos fizetésnél, és az alkalmazotti státusznál. Egy olyan döntést meghozni, ami komoly változással jár, csak akkor lehet, ha valóban, és stabilan tudjuk, hogy azt akarjuk csinálni, azzal akarunk foglalkozni, és vállaljuk az azzal járó következményeket, terheket és előnyöket.