A tisztességes viselkedés a jó vállalkozó alaptulajdonsága, akármennyire is fura ezt elsőre hallani. Sajnos a köztudatban élénken él az a kép, miszerint aki vállalkozóvá válik, az levedli addigi konszolidált énjét, a bőre felreped, és habzó szájú, pénzharácsoló, mindenkit átverő szörnyeteggé változik.

Kár lenne tagadni, hogy bizony van ilyen cégvezető is, ám azt azért gyorsan hozzáteszem, hogy jellemzően ezek az emberek nem maradnak meg sokáig az üzleti életben, hiszen gyorsan hírük megy, és ki az az őrült, aki úgy üzletel valakivel, hogy tudja róla, hogy tisztességtelenül jár el. Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy minden éremnek két oldala van, így egyetlen rossz vélemény nem jelenti azt, hogy valakit messziről el kell kerülni.

Érdemes azt is tisztázni, hogy mi is számít tisztességtelennek. Elsőre erre valószínűleg mindenki rávágná, hogy az, ha a másik nem fizeti ki, amivel tartozik. Ez azonban messze nem ilyen egyszerű. Aki vállalkozásra adja a fejét, annak azzal is tisztában kell lennie, hogy minden előzetes óvintézkedés ellenére előfordulhatnak likviditási gondok, sőt, akár tartós fizetésképtelenség is. így a tisztességtelen viselkedés messze nem az, ha nem fizetünk, hanem az, ha erről nem tájékoztatjuk a másik felet, illetve ha nem teszünk meg mindent a helyzet tisztázása érdekében.

Hogy ez miért fontos? Az üzleti életben a siker egyik – ha nem a legfontosabb – kulcs a kapcsolatokban rejlik. Ez pedig azt jelenti, hogy minden, szó szerint minden kapcsolatunk jelenthet egyszer komoly előnyt. Ezt pedig nem érdemes eldobni hirtelen felindulásból. Tudni kell, hogy aki üzletel, az kockáztat is, így természetesen előfordulnak veszteségek is. ez azonban nem jelenti azt, hogy valakiről a megítélésünk kizárólag a veszteség miatt negatív lesz. hiszen a profizmusa nem abban mutatkozik meg, hogy minden apró bökkenőt sikerül-e elkerülnie, hiszen bárkivel előfordul, hogy hibázik. A profizmus viszont éppen abban rejlik, ahogyan ezt a bizonyos hibát kezeli az illető.

A gazdasági életben azok, akik tisztességesen viselkednek, sok kapcsolatot fenntarthatnak és jövedelmeztethetnek, még abban az esetben is, ha néha hibáznak. Azok azonban, akik nem tartják be az üzleti viselkedés íratlan – bár sokszor törvényben is szabályozott – szabályait, előbb vagy utóbb elveszítik a sikert jelentő kapcsolati tőkéjüket, befektetőiket, üzletfeleiket. Sokan azt is elfelejtik, hogy azok, akiket ma kihasználnak – például erőfölényük miatt –, később kerülhetnek olyan pozícióba és pénzügyi helyzetbe, hogy a döntésüktől fognak függeni a tisztességtelen vállalkozó üzletei. Ez pedig csak egyet jelenthet: biztos csődöt, ami nem annak köszönhető, hogy a másik bosszúálló, hanem egyszerűen annak, hogy nem bízik meg többet a tisztességtelenül eljáró vállalkozóban. Ez pedig az üzleti életben azt jelenti, hogy egyetlen fillér támogatást, egyetlen aprócska üzletet sem fogunk tudni kicsikarni a másikból, hiszen nem látja biztosítottnak a befektetése megtérülését.

Ráadásul ugyan közhely, de megingathatatlanul igaz: a bizalmat elnyerni sem egyszerű, de ha egyszer elveszítettük, akkor azt visszaszerezni szinte lehetetlen. Ez pedig fokozottan igaz abban az esetben, ha pénzről van szó. A tisztességes viselkedés, és az üzleti élet sajátságos „etikettjének” betartása éppen ezért nem is javaslat, hanem jól felfogott érdek, amit minden vállalkozó a saját profitja érdekében kell, hogy betartson.

A magyarországi kkv-k helyzete több gazdasági tényező miatt is instabil, ám ezek közül talán az egyik legjelentősebb az, hogy a gazdasági környezet kiszámíthatatlan. Vagyis egy vállalkozó hiába tervez előre, számításba véve az aktuális adókat és törvényeket, azokat 30 nap alatt meg lehet változtatni, és sajnos még a kőbe vésett költségvetési tervezeteket is lehet variálni.

Nem csoda, hogy a vezetés is igyekszik ezen változtatni, hiszen a gazdaság nem elhanyagolható hányadát éppen azok a kis cégek teszik ki, akiknek az ilyen hirtelen váltások komoly anyagi gondokat jelentenek. Ezen a vonalon elindulva a kormány a jövő évi költségvetés tervének megvitatását előbbre hozta, vagyis a fontosabb kérdéseket már a nyári ülésszakon is napirendre tűzik – ahogyan az a hvg.hu cikkéből is kiderül.

Ám a cikk arra is emlékeztet, hogy volt már ilyen próbálkozás, és akkor is a kiszámíthatóság elősegítése volt a cél. Ezzel szemben a folyamatos változtatások mellett végül az eredetileg elfogadott költségvetés vázát kukázták, és egy egészen újat fogadtak el, amire persze minden vállalkozó fel tudott készülni, elvégre rendezetten, és követhetően tették mindezt, az előre lefektetett szabályok szerint. Vagyis ezzel az erővel akár ne is mondtak volna semmit, hiszen így csak plusz munkát adtak a cégvezetőknek.

A mostani lépés ezét finoman szólva is óvatosságra int azzal kapcsolatban, hogy mennyire beton biztosan tervezzünk előre a közeljövőben kikiáltott lehetőségekkel, hiszen ha a fáma változik, akkor bizony komoly likviditási gondokkal is szembenézhetünk. A megoldás egyszerű, de lesújtó: minden, de valóban minden lehetőségre fel kell készülni, és kalkulálni kell vele, ha a vállalkozásunkat életben akarjuk tartani. A másik lehetőség, hogy a cég külföldön folytatja a tevékenységét, ahol kiszámíthatóbbak a körülmények.

A másik nagyon kellemetlen, bár közel sem meglepő hír, hogy a kormány az áfa csökkentésre nemet mondott. Hiába tudjuk, hogy az Unióban messze kiemelkedik ennek a tehernek a mértéke, és hiába tudjuk, hogy többek között ennek is köszönhető a gazdaság fekete része, ez nem számít, hiszen rövidtávon bevételkiesést jelentene. A közgazdaság alapjai szerint ugyan hosszabb távon megérné a mostani veszteséget elviselni, hiszen a kevesebbet egyszerűbben, többen és becsületesebben befizetik az emberek, mint az olyan terhet, ami irreálisan magas összegekkel dolgozik.

Az már csak hab a tortán, hogy a forrás, melyet a cikk említ azt is taglalja, hogy nem vetette el a kormány az áfa csökkentésének lehetőségét, de ha élnek is vele, akkor azt a ciklus végén teszik majd, hiszen ezzel az eszközzel remekül lehet voksokat gyűjteni. Tény, hogy a későn meghozott jó gazdasági intézkedés is segítség, de érdemesebb lenne hosszabb távon gondolkodni, és nem csak a négy éves ciklusoknak megfelelő döntéseket meghozni, hiszen ez az ország egészének, a gazdaságnak és főleg az embereknek se nem jó, se nem követhető.

A számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat elsősorban az ÁFA törvény valamint a Számviteli törvény szabályozza, viszont sokak számára nehezen értelmezhető jogi szövegkörnyezetben, ezért az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat összefoglaljuk.

Kötelező minden számlán az alábbi adatokat feltüntetni:

- számla kibocsátás kelte (Alapesetben, teljesítéstől számított 15 napon belül), a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka
- számla sorszáma, amely a számlát egyértelműen azonosítja
- számlakibocsátó neve, címe, adószáma,

(adószám: abban az esetben, ha: a vevő az áfa fizetésére kötelezett: vagyis fordított áfa fizetés esetén (pl. bizonyos ingatlan vagy mezőgazdasági ügyletek esetén), vagy a vevő európai unión belüli, de Magyarországon kívüli adóalany és közösségi adószámmal rendelkezik, illetve ha a vevő részére teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján az áthárított áfa összege a 1 millió forintot eléri vagy meghaladja)

- vevő neve, címe (akár telephelye is lehet,) adószáma
- értékesített termék/szolgáltatás megnevezése, mennyisége, nettó egységára (adó nélküli értéke)
- számla nettó értéke (adó nélküli értéke)
- az ÁFA százaléka és értéke

Néhány esetfüggő kötelező tartalmi elemek a következők lehetnek:

- "Kisadózó" szöveg feltüntetése, ha a számla kibocsátója a KATA adózás választotta,
- számlakiállító közösségi adószáma, csoportos áfa alanyiság esetén a csoport azonosító első 8 számjegye,
- alkalmazott árengedmény

- jogszabályi hivatkozás vagy más utalás arra, hogy az értékesített termék/szolgáltatás mentes az általános forgalmi adó alól
- devizás számla esetén, az ÁFA értéke forintban átszámolva, ha van áthárított áfa

- "pénzforgalmi elszámolás" kifejezés feltüntetése, ha a számla kibocsátója az áfa szempontjából ezt választotta.

- "önszámlázás" kifejezés feltüntetése, mikor a számlát az igénybe vevő, a terméket beszerző állítja ki saját magának.

- "fordított adózás" kifejezés feltüntetése, mely esetben az adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett. (például acélipai termékek)

Nem kötelező, de feltüntethető adatok:

- értékesített termék/szolgáltatás besorolási jelölése (VTSZ, SZJàKSH szerinti) a számlakibocsátásra kötelezett választása szerint.
- fizetési mód
- fizetési határidő

Egyéb számlázási tudnivalók

- Megfelelőségi nyilatkozat helyett számlázó program bejelentése: Megszűnt a megfelelőségi nyilatkozat! 2014.07.01-től nem kell megfelelőségi nyilatkozatot adni a számlázó programhoz,  csak be kell jelenteni a számlázó program vásárlását a NAV felé 2014. október 1-től.

- Számla kelte: A számlán a számla keltének mindig annak a napnak kell lennie, amikor Ön a számlát kiállítja. A számla kelte elméleti esetben tehát sem múltbéli, sem jövőbeli dátum nem lehet.

- Számla sorszáma: Azonos cégnév alatt tilos azonos sorszámmal számlát kiállítani! Amennyiben Ön több számítógépen, egymástól teljesen függetlenül (nem hálózatba kötve) számítógéppel állítja ki számláit, úgy minden gépen/telephelyen állítsa be a számlázó programban a számla sorszámozása előtt feltüntetendő előtagot! (pl. egyik telephelyen A2015/00001, másik telephelyen B2015/00001).

- Számla aláírása: A számla aláírás és pecsét nélkül is érvényes! Ez a szabály teszi egyébként lehetővé azt is, hogy a számlát egyszerűen akár e-mailben is átküldheti a vevőnek, a vevő így kinyomtathatja azt, Ön pedig megspórolhatja a postaköltséget.

- a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;

- Előleg számlázása: Megszűnt az előleg számla, mint önálló bizonylat. Előleg számlázása esetén állítson ki egy hagyományos számlát, ahol az értékesített termék neve az legyen, hogy "Előleg" és közvetlen alatta a megjegyzésként tüntesse fel, hogy az előleget milyen termékkel/szolgáltatással kapcsolatban számlázta ki a vevő részére.

- EU-s ügyfélnek történő számlázás ÁFA nélkül: Csak akkor számlázhat ÁFA felszámítása nélkül EU-s ügyfélnek, ha Ön is és a vevő is rendelkezik érvényes közösségi adószámmal, és az a számlán fel van tüntetve.

- Számla nyelve: A számlát a magyar nyelven kívül bármilyen élő idegen nyelven is kiállíthatja, de ilyenkor javasolt a magyar fordítás feltüntetése (kétnyelvű számla). Ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról.

- Elektronikus számla: Papír használata nélkül is kiállíthat számlákat, de az ilyen elektronikus számlák esetében kötelező a számlákat minősített elektronikus aláírással ellátni vagy a számlákat egy speciális elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) létrehozni és továbbítani. Nagyon fontos, hogy az elektronikus számlázás alkalmazása esetén a vevő előzetes (jellemzően írásos) beleegyezése szükséges.

Amennyiben a számla az ÁFA tv-től eltérő törvényekben meghatározott adatokat nem tartalmazza (például: Környezetvédelmi termékdíj, Reklámadó által megkövetelt tájékoztató adatok.), vagy azokat hibásan tartalmazza, a számla ilyen hibája, hiányossága a számlabefogadó adólevonási jogát nem befolyásolja.

A trendek elől nem lehet elbújni, illetve ha lehet is, akkor nem érdemes, hiszen igen jó lehetőségektől eshetünk el. A kkv-k számára a korlátozott anyagi lehetőségek miatt pedig különösen fontos, hogy az olyan dolgokban, amik éppen divatosak, és keresettek, részt vegyenek.

Természetesen itt a közösségi hálók megfelelő használatáról van szó. Azzal ugyanis anyagon sokan tisztában vannak, hogy ezek az oldalak alkalmasak hirdetésre is, azt azonban, hogy hogyan érdemes őket használni, már csak nagyon kevesen tudják. Az első, és talán legfontosabb tévhit, amit a facebook-kal, a twitterrel, vagy más hasonló oldallal kapcsolatban tudni kell, hogy ezek nem ingyenes reklámfelületek!

Szerencsére nem arról van szó, hogy a posztokért fizetni kell, mert ingyen is kitehetünk nagyon sok mindent az oldalunkra, azt azonban tudni kell, hogy ezzel messze nem érünk el annyi embert, mint kellene, így a reklám, bár valóban megtörténik, a hatékonyságában nagyon alacsonyan teljesít. Ahhoz, hogy a kiposztolt hirdetés, szöveg, vagy link valóban sok emberhez eljusson, bizony a pénztárcánkat is ki kell nyitni, ahogyan erre a Piac&Profit cikke is nagyon jól rámutat.

Nem szabad elfelejteni, hogy az internet korában az a vállalkozás, aminek nincsen honlapja, az gyakorlatilag nem is létezik, hiszen akkora embertömeget szalaszt el, hogy az már felér egy üzleti öngyilkossággal. Az okostelefonok világában pedig ugyancsak komoly hiba, ha az oldalunknak nincs mobilra optimalizált verziója. A sikeres vállalkozás egyik alaptétele, hogy elérhető legyen a cég. Ez pedig nem csak a telefonra, faxra, e-mailre, skyp-ra, facebookra, miegymásra vonatkozik, hanem arra is, hogy a fellelhető valamennyi internetképes eszközzel a honlapunk is elérhető legyen!

A trendkövetés itt még nem is áll meg. Egy jó szakember bevonása egy idő után elengedhetetlen lesz, hiszen ezeknek a lehetőségeknek a kezelése egész embert kíván, a hozzáértésről már nem is beszélve (nem is hinnénk, hány funkció létezik a facebookon is, hogy optimalizáljuk a reklámunkat). Ám amíg ezt megengedheti magának a cég, addig is tartsa szem előtt az aktuális trendeket, főleg amíg még frissek, vagyis viszonylag kevesen használják. Napjainkban ilyen a videó, aminek elkészítése valóban nem olyan egyszerű, mint fellőni egy képet, egy kis szöveggel megspékelve, ugyanakkor szinte teljesen biztos, hogy nagyobb tömegeket érhetünk el vele.

Egy másik dologban is trendfordulat történt. A képek reklámereje mellett a közösségi médiában az időpont is elmosódik. Tudjuk, hogy jellemzően a mondás - miszerint a jó időzítés fél siker – megállja a helyét majdnem mindenhol. Az okosmobilokkal azonban az internetelérés már nem időhöz kötött, vagyis nem kell korlátozni a posztolást, videó megosztást mondjuk az ebédidőre, vagy a munkaidőre. Lehet az este is, kora reggel is, hiszen ma már bárki, bárhonnan és bármikor elérheti a netet a kis készülékeknek hála. Így – bár még mindig vannak preferált időpontok – nem kell ragaszkodni a bevett posztolási szokásokhoz, szabadabban kezelhetjük ezt a részét is.

Ám mielőtt valaki erre építené fel az egész reklámtevékenységét, azt jó, ha tudja, hogy egy komplett, valóban komoly profitot termelő reklámkampányhoz a közösségi média magában kevés lesz. Elindulni, illetve az érdeklődést fenntartani tökéletes eszköz, ám a vásárlók, a megcélzott közönség elérése ennél azért bonyolultabb, és költségesebb feladat.

Egy tárgyalásban, és a munkahelyi életben van egy közös pont, ami ráadásul a kezelésében is megegyezik. Természetesen az érdekek ütközéséről, és a közös megegyezésről van szó, melynél mindkét esetben fontos, hogy simán működjön a dolog.

Munkahelyen

Igazság szerint sok főnök intézi el azt a kérdést egy vállrándítással. Hiszen minek vitatkozzon az alkalmazottaival, ha egyszer azt is megteheti, hogy ellentmondást nem tűrően egyszerűen közli, hogy mi lesz. Ezzel ugyan időt nyer, de abban is biztos lehet, hogy előbb vagy utóbb le kell mondania az adott kollegáról, a csapatmunkáról már nem is beszélve.

Hiszen gondoljunk csak bele: mi sem szívesen dolgoznánk olyan helyen, ahol nem tudunk érvényt szerezni az elgondolásainknak, vagy értelmes, érvekre épülő párbeszédet folytatni. Ha ilyen helyzetben találja magát az ember, akkor ösztönösen keresi a kiutat. És bár mindenkinek fontos a munkája, egy ponton túl az ember tartása előtérbe kerül, és egyszerűen feláll, elhagyja a céget.

És éppen ez az, ami a csapatmunkát is rombolja, hiszen minek okoskodni, ötletelni, vagy akármit is csinálni, ha úgyis pontosan meghatározza a főnök, hogy ki mivel foglalkozhat, mit csinálhat. Így nincs fejlődés, nincs belső motiváció. A megoldás ebben azt esetben is az, amit a tárgyalásokon szoktunk alkalmazni.

A tárgyaláson

Amikor egy üzletet akarunk megkötni, az esetek túlnyomó többségében nem az a cél, hogy az adott partnerrel egyetlen egyszer érintkezzünk. Így a tárgyalásnál is igyekszünk olyan feltételeket szabni, ami a másiknak is megfelel. Ha nem így teszünk, akkor bár lehet, hogy az üzletet akkor sikerül nyélbe ütni, de később folyamatos gondunk lesz vele, és a partner sem sokáig üzletel majd velünk.

A tárgyalásoknál éppen ezért rugalmasan kell hozzáállni a kérdésekhez, meg kell hallgatni a másik felet, engedni is kell az elképzelésekből, hogy közeledjenek az álláspontok, vagyis WIN-WIN megoldást kell keresni. Ez az egyetlen olyan lehetőség, ami hosszabb távon is működőképes.

Ebből is kitűnik, hogy a munkahelyen sem kell máshogyan viselkedni. Senki nem szereti, ha olyasmit tolnak le a torkán, amivel nagyon nem ért egyet. Éppen ezért hagyni kell mozgásteret, hogy a másik is érezhesse, van beleszólása a dolgok alakulásába, van értelme a munkájának. Ha ettől megfosztjuk, akkor biztosan számolhatunk a produktivitás csökkenésével, míg ha megadjuk, akkor nem csak a munkatempó, és a jól elvégzett feladatok sokasodnak meg, hanem azzal is számolhatunk, hogy a kollega lojalitása is erős lesz.

Arról már nem is beszélve, hogy ha a csapat úgy érzi, a főnök partner a gondolkodásban, az ötletelésben, akkor mérhetően motiváltabbak, és produktívabbak, mint ha ezt elvesszük tőlük. És hát végső soron a cél nem az, hogy minden pontosan úgy történjen, ahogyan azt a főnök elképzeli. A cél a profit, amit asszertív viselkedéssel, a WIN-WIN pozícióra való törekvéssel nem csak egyszerűbben, hanem gyorsabban, és nagyobb mértékben érhetünk el!

Rendeződni látszik a vita, amit a magyar állam, Brüsszel, és főleg az RTL folytat. Természetesen a reklámadóról van szó, és gyakorlatilag mindkét fél nyert, vagyis mind Brüsszel, mind az állam elmondhatja magáról, hogy elérte, amit akart.

Ehhez persze mind a kettőnek engednie kellett méghozzá nem is keveset. Az állam kénytelen volt elismerni, hogy a törvény hibás, míg az EU kénytelen volt visszakozni a teljes eltörléstől, hiszen azzal súlyosan beavatkoztak volna a belügyekbe.

Az RTL persze jogosan volt felháborodva, hiszen az adóteher olyan mértékű, ami már – már a pofátlanság határát súrolja, de ezt kénytelenek benyelni, és azért abban is biztosak lehetünk, hogy marad még bőven a profitjukból. Hogy akkor mégis mi változott? Az médiacég azért fordult Brüsszelhez, mert az állam az adót nem a nyereségből, hanem a bevételből állapította meg. Ez pedig aránytalanul nagyobb terhet ró az olyan nagyvállalatokra, mint amilyen az RTL is. Ezt pedig az EU is elismeri, illetve elismerteti a kormánnyal, hiszen ezzel az intézkedéssel szelektív előnyhöz jutnak egyes vállalkozások, míg mások hátrányba kerülnek.

Hogy pontosan mi is volt a célja a kormánynak, vagyis valóban szerette volna kigolyózni a nagyok közül az RTL-t vagy más céget előnyhöz juttatni, az kérdés, az viszont biztos, hogy miután az EU az orrukra koppintott a törvénnyel kapcsolatban, azonnal beismerték, hogy azon még alakítani kell.

Ám ezzel természetesen még nem fog lezárulni a vita. A kormány átalakított törvénnyel áll majd elő, amit a bizottság ezek után természetesen nagyítóval fog átvizsgálni, hogy mindent, az utolsó porszemig rendben talál-e. Az intézkedés komolyabban nem érinti a kkv-kat, hiszen a reklámkiadások olyan méreteket nem öltenek ebben a szektorban, ami miatt aggódniuk is kellene. Ugyanakkor az tény, hogy a bevételből számolt adó már kihatással lehet a kisebb cégekre is, egészen pontosan azokra, melyek együtt dolgoznak az RTL-el. Hiszen így könnyen megeshet, hogy a profit mentése érdekében egyes szerződéseket megszüntet, másokat pedig leredukál a cég. Persze ne legyenek illúzióink, ez így is – úgy is meg fog történni, ám a mértéke egyáltalán nem mindegy.

Az RTL-nem, és a kormánynak sem érdeke, hogy a cég kivonuljon hazánkból, hiszen ezzel egyik komoly piacot, míg másik egy igencsak jó adófizetőt veszítene. Éppen ezért a feszült helyzetet úgy oldják meg, ahogyan a kis cégek is szokták: mosollyal az arcukon biztosítják a másikat, hogy egy kis változtatás után semmi baj nem lesz, és mindenki visszavon minden feljelentést, megrovást, dádát és miegymást, amit egymás felé kommunikáltak mostanában. Ugyanakkor az is tény, hogy az RTL valószínűleg nem fogja megváltoztatni a hírműsorok hangvételét a kormánnyal szemben – legalábbis nem nagymértékben -, hiszen nézettségének egy jelentős hányadát éppen ennek a stílusnak köszönheti. Így szinte biztos, hogy a cég és a kormány hadakozása nem ér véget a módosított törvénnyel sem, csak már az EU nem szól bele a kakaskodásba.

A gazdaság stabilitása, fellendülés, vagy éppen zuhanó ága mindenkire hatással van, így a magánemberek, a multik és a kkv-k egyaránt megérzik. A vicc az, hogy ez nem csak a magyar gazdaságra igaz, vagyis a hatás nem csak a határokon belül érvényesül, hanem azokat messze túllépve is.

Ez természetesen a globalizációnak, és az Uniónak köszönhető. Nem szabad fröcsögni, hiszen a csatlakozás rengeteg előnnyel jár, ugyanakkor megvannak a maga hátrányai is, amik mostanában megint aktuálisak lettek. A hiradó.hu cikke azonban bíztató képet fest a helyzetről.

Távoli szomszédaink megint a bili borulás határán táncolnak, és a görög kormánynak nem fűlik a foga a megszorításokhoz. Ezt persze senki egyetlen percig nem csodálja, hiszen a jelenlegi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz éppen annak az ígéretének köszönheti jelenleg betöltött hivatalát, hogy végre gátat vet a folyamatos megszorításoknak. Ami ugye vicces, mert a görög gazdaság jelenleg erősen függ az EU támogatásától, és nem megtenni, amit az követel nem feltétlenül kifizetődő megoldás.

De ez legyen a görögök gondja, mondhatnák sokan. Csakhogy az EU miatt az ügy minket is érint. Sajnos a görögök esetleges kilépése komoly aggályokat vet fel a gazdasági területeken. Most azonban egy kicsit lehet örülni, mivel úgy tűnik – vagyis a legfrissebb elemzések ezt támasztják alá -, hogy hazánkat nem rázza meg olyan mértékben az esetlegesen bekövetkező görög lépés, mint az gondoltuk.

Ennek oka a stabillá váló gazdaság. Az utóbbi időben a GDP növekedése folyamatos, így a magyar gazdaság stabilnak mondható, legalábbis a régió országaihoz viszonyítva. Ezt a hatást tovább erősíti a jelentés, mely arról szól, hogy stabil a gazdaság, tehát ez egy önmagát erősítő folyamat.

Azt azonban mégsem javasolnám senkinek, hogy dőljön hátra, és élvezze – végre -, hogy magyar, így védve van a hatásoktól. Ez ugyanis nem igaz, és minden felelős vállalatvezetőnek kötelessége előre számolni ez esetleges következményekkel. Igaz, hogy a kkv-k többsége nem folytat nemzetközi ügyleteket, ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy őket nem fogja érinteni, ha ilyen lépés következik be az EU-ban. A nagyvállalatok és a kormányok ugyanis mindenképpen megérzik majd, ha a görögök meghozzák ezt a döntést. Ez pedig erősen kihat az adott ország, régió kereskedelmére, gazdasági műveleteire.

Kivédeni a dolgot nem egyszerű, de azért nem is lehetetlen. Fontos, hogy mindenképpen naprakészek legyünk az aktuális gazdaságpolitikából, és a veszélyforrásokat – mint amilyen a görög helyzet is – kiemelt figyelemmel kezeljük. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy minden helyzet lehetőségeket teremt. Persze ez kockázattal is jár, de ki lehet használni a megnyíló kapukat. A megfelelő tranzakciókkal bizony komoly profitot is el lehet érni, ugyanakkor számolni kell a veszélyekkel is.

Sok vállalkozó bizalmi kérdést csinál olyan egyszerű üzleti elemekből, mint a monitoring. Sőt, olyan is előfordul, hogy vakon megbíznak valakiben, csak mert az illetőt barátjuk ajánlotta, vagy éppen pont a barátjuk az.

Ez most lehet, hogy egy kicsit durván hangzik, de attól, hogy valaki a barátunk, vagy annak ajánlásával kerül a látókörünkbe kicsit sem biztos, hogy a szakmájában is jó, vagy éppen a cége megbízható.

Monitoring

A kezdő vállalkozások, de még akár a működő cégek is sokszor hibáznak ott, hogy nem használják a monitoring lehetőségét. A fogalom biztosan ismerős is, ám maga a folyamat olyan misztikusan nehéznek tűnik a neve alapján. Pedig nem az, de még ha nehéz is lenne, akkor is létkérdés a használata.

A monitoring magyarul annak a folyamatnak a megnevezése, amiben megbizonyosodunk arról, hogy az a cég, beszállító, partner, akivel szerződünk, akinek a kezébe igencsak húzós összegeket teszünk le megbízható-e. Ezt pedig nem az alapján döntjük el, hogy ki mit mondott róla.

Mire figyeljünk?

A monitoring során vannak olyan elemek, amiket mindenképpen érdemes szem előtt tartani. Teljesen logikusan, józan paraszti ésszel végiggondolva érdemes megnézni, hogy az adott cég már meglévő partnerei mióta vannak szerződésben a vállalkozással. Ha régen, az azért sokat elárul a megbízhatóságról, ha azonban frissek, az még nem jelenti, hogy gondok lennének.

Utána kell járni a cég pénzügyeinek is. persze nem kell turkálni a másik zsebében, de egy pénzügyi évzárási jelentést megnézni azért nem árt, ahogyan az sem gond, ha annak is utánajárunk, hogy van-e köztartozás, vagy más vállalkozásnak fennálló követelése a leendő partner felé. Ha ezeket minimum meglépjük, akkor máris csökkentettük a lehetséges kockázatokat.

És most jön a feketeleves: a monitoring nem egy egyszeri feladat. Mivel üzletről beszélünk, így minden partner is elsősorban a saját érdekeit fogja nézni. Nem arról van szó, hogy átvernek minket, de azzal azért legyünk tisztában, hogy ha választaniuk kell a fennmaradás, vagy a mi maradéktalan kifizetésünk között akkor nem nagyon fognak vacillálni. A monitoring éppen ezért egy rendszeres, adott időközönként elvégzendő feladat. Ez nem bizalmatlanság, csupán annak biztosítása, hogy a vállalkozásunkat, a befektetett tőkénket ne érhessék váratlan meglepetések, illetve ezek valószínűségét a lehető legkisebbre csökkentsük.

Az üzleti barátság

A magánélet és az üzlet keverése nem jó ötlet, így egy alapvetően magánéleti kifejezést, mint a barátság, ne keverjünk bele a vállalkozás ügyeibe. Igen sok gond adódhat abból is, ha baráttal üzletelünk, és abból is, ha feltétel nélkül megbízunk valakiben az üzleti életben, aki a magánéletünkben jó barátunk. Tény, hogy sokszor biztonságosabbak az ilyen üzletek, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene mindennek utánanézni. Alapvetően ezt a másik fél is megteszi, és nem is csinál gondot abból, ha érdeklődünk egy kicsit.

Nem szabad elfelejteni, hogy az üzletben egy rossz döntés, vagy egy elkövetett hiba – még ha azt véletlenül, és a legnagyobb jóindulattal vezérelve is követjük el – akár a vállalkozásunk végét is jelentheti, arról nem is beszélve, hogy milyen anyagi veszteségekkel jár. Éppen ezért kezeljük a helyén az üzletet, és a magánéletet, és a monitoringból soha ne csináljunk bizalmi kérdést. Egyszerűen végezzük el rutinból, mint ahogyan az osztalékot felvesszük, vagy a számlákat kifizetjük.

Ön futott már bele olyan helyzetbe, amikor a monitoringnak köszönhetően sikerült elkerülnie egy – pénzügyi szempontból - kifejezetten veszélyes üzletfelet?

A vállalkozói lét egyik visszás szerepköre, amit magunkra öltünk, a főnöké. Sokan nem igazán tudnak mit kezdeni a hatalommal, amit a munkatársak felé képviselni kellene, és nem tudják, hogyan is viszonyuljanak alkalmazottaikhoz. Ez pedig nem elvi, vagy kedv kérdése, mivel a főnök viselkedése komoly kieséseket, vagy erős, nagy profitot termelő csapatot is létrehozhat.

Ellenfél

Sokan úgy értékelik a munkahelyüket, mint a csatateret. És a sorkatonai kiképzésről emlékeznek arra is, hogy a csapatot nagyon jól összekovácsolta a kiképzőtiszt közös utálata. Ez pedig alapvetően igaz, hiszen ha megkérdez erről egy katonát, akkor az bizony helyeselni fog.

A gond ott van, hogy a sorkatonai szolgálat nem egy természetes helyzet. A zsoldos seregben már egészen másképp bánnak az emberekkel, míg a nem hivatásos katonák esetében az a bizonyos 6 hónap (1-2 év, ki mikor vonult be) kötelező. Vagyis nem dönthet úgy, hogy elege volt, nem csinálja tovább, és nem állhat fel azért, mert nem érzi jól magát a helyzetben.

Persze az embereknek van egy bizonyos tűréshatára – kinek nagyobb, kinek kisebb -, de alapvetően egy munkahelyről beszélünk, nem pedig egy kiképzésről. Vagyis ha az alkalmazottat folyamatosan sakkban tartjuk, akkor a munkatársaival valóban jobb lesz a viszonya, és a csapatszellem is épül, csak éppen nem igazán lesz hosszabb távon maradása. Hiába a jó fizetés, és a környezet, ezek csak egy ideig képesek egy helyen tartani a szakembereket.

Én, a haver

Az ember szeret a barátaival együtt dolgozni, hiszen jókat nevetnek, kellemes a társaság. Akkor meg miért ne? Erre is egyszerű a válasz: gondolja végig mi a helyzet akkor, ha valami nem sikerül…

Igen, lehet erről is nyugodtan beszélni, hiszen emberek vagyunk, hibázunk, de ha meg kell válni valakitől az üzlet érdekében, akkor azt már nehéz barátilag tálalni. Még akkor is, ha egyébként nagyon jó a viszonyunk az alkalmazottakkal. Ilyenkor vagy vállaljuk a konfliktust, és veszítünk egy barátot, vagy ami veszélyesebb, megpróbáljuk megoldani a helyzetet, és elkerülni egy szükséges és indokolt lépést. Ezzel pedig akár a céget is kockára tehetjük, ami viszont már közel sem olyan jó játék.

Is-is

Az ideális főnök mindkét területről merít. Persze nem kell a végletekre gondolni, csak azokat az elemeket kell átemelni, amik hasznosak. A katonai létből nem a szívatást, és a gonoszt, aki összehozza a csapatot, hanem a tekintélyt. A barátságból pedig a motiválást, és a pozitív megerősítést.

Ha ezt a kettőt össze tudjuk dolgozni, akkor mi, a főnök szerethető verzióját képviseljük, akivel jó együtt dolgozni, de aki igenis képes komoly, és másokat akár negatívan érintő döntéseket is hozni. Ráadásul ezzel a csapatot is építjük, és nem utolsó sorban a munkakörnyezet is kellemes lehet. Vagyis a nálunk dolgozó szakemberek lojalitása erősen megnő, és még akkor is mellettünk tehetik le a voksukat, ha egy kicsit több pénz ajánlanak nekik a vetélytársak. Hiszen az anyagiak mellett az sem mindegy, hogy az ember hogyan érzi magát azon a helyen, ahol ébren töltött óráinak a felét lehúzza.

Nagyon sok vállalkozó alapvető hibákat vét olyan területeken, amik a cége létét fenyegethetik. Az egyik ilyen a tárgyalásokon való részvétel, amit sokan nem hogy nem értenek, hanem olyan hibákat engednek meg maguknak, melyek hosszabb távon a cégük biztos bukását okozzák majd.

Külsőségek

Többször volt már szó arról a nem elhanyagolható tényről, hogy bizony az üzleti világban a külsőségeknek döntő jelentőségük van. Ez pedig igaz egy tárgyalás esetén is. alapvetően nem szabad elfelejteni, hogy tárgyalni azért megyünk, hogy pénzt keressünk a cégnek, így bizony nagyon nem mindegy a megbeszélés kimenetele. Ennek megfelelően az öltözködésünkkel is jeleznünk kell a partnerek felé, hogy fontosak a számunkra, megtiszteljük őket azzal, hogy megfelelően öltözünk az eseményhez. Ráadásul a benyomás is jobb lesz rólunk, ha nem farmerban és pólóban állítunk be. Ugyancsak fontos a megjelenés mikéntje, illetve hogy mit akarunk sugallni. Ha olyan üzlet megkötése a cél, ahol már emberes összegek mozognak, akkor bizony elő kell szedni a drága órákat, a márkás öltönyöket, ruhákat és a kifogástalan megjelenést. Ehhez hozzátartozik az autó is, és most nem a takarékosság a kulcsszó. Ha ugyanis egy régi, kopott és koszos autóval érkezünk – ami ugyan a közlekedésre tökéletesen megfelel – nem azt kommunikáljuk magunkról, hogy mi vagyunk az az ember, akire rá lehet bízni sok millió forintot.

Képviselet

Egy újabb alapvetően fontos tisztáznivaló: amikor tárgyalni megyünk, akkor a céget, vagyis önmagunkat képviseljük, adjuk el. Ez alól nincs kivétel, vagyis egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy tárgyaláson rossz benyomást tegyünk.

A külsőségekről már volt szó, de nagyon fontos az is, hogy lelkileg, illetve agyban hogyan készülünk fel egy tárgyalásra. Mielőtt elindulnánk, szánjunk rá néhány percet, hogy átgondoljuk, mi a célunk, mik az érveink, és hogyan, milyen eszközökkel akarjuk alakítani a tárgyalást. Ezzel máris tettünk egy lépést a siker felé.

Elengedhetetlenül fontos, hogy felkészültek legyünk. Ez nem csak a partnerünkre vonatkozik, vagyis nem csak az ő cégét kell ismernünk. Legyünk tisztában a versenytársak erősségeivel és gyengeségeivel, és ehhez képest a saját lehetőségeinkkel. Szintén alaposan nézzük át az adott piac helyzetét, az ottani lehetőségeket, és persze legyünk magabiztosak. Ha az üzlet adott esetben nem is jön össze, a benyomás rólunk az lesz, hogy érdemes a látómezőben tartani a cégünket, és máskor is ajánlatot kérni tőlünk.

Fellépés, tárgyalástechnika

A tárgyalások lefolytatására rengeteg különböző technika áll a rendelkezésünkre, amit össze tudunk szedni sok helyről. Az alapigazságokat azonban itt sem szabad elfelejteni. Ilyenek a magabiztosság és a felkészültség. Nem kell, hogy a tárgyalás gyors tempóban, pergő kérdéssekkel folyjék, de az fontos, hogy az ajánlatunkról és a saját cégünkről ne tudjanak olyan kérdést feltenni, amire nem tudjuk a választ. Azzal is legyünk tisztában, hogy a tárgyalás nem háború, vagyis a cél nem az, hogy érvényesítsük az akaratunkat mindenáron. Egy ráerőltetett megegyezés csak rövidtávon működhet, ám a későbbiekben az adott partnertől biztosan elbúcsúzhatunk, ez pedig a profit csökkenését okozhatja.

A tárgyalás legyen olyan, hogy mindenki jó szájízzel távozzon, vagyis törekedjünk a win-win helyzet kialakulására. Ehhez az kell, hogy tudjuk, hol vannak azok a határok, amikkel még vállalni tudjuk, és vállalni érdemes az adott megállapodást, és azzal is legyünk nagyjából tisztában, hogy a partner számára hol húzódnak ezek a határok. A win-win eléréséhez a két halmaz metszetében kell maradnunk, mert az együttműködés csak ebben az esetben lesz hosszú távú, és a lehető legjobban gyümölcsöző.

Ezek csak a legalapvetőbb követelmények egy tárgyaláson, ám tapasztalata mindenkinek van, ami segíthet másoknak is. Ön mit emelne ki a tárgyalási tapasztalatai alapján, mire érdemes figyelni?